Elengedték a bankok a kkv-k kezét

A 2015. évi 369,9 milliárd forintról tavaly év végére 245,1 milliárd forintra csökkent a kkv-khoz kihelyezett új forgóeszközhitelek összege a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Így már a 400 milliárdot sem érte el az egyéb rövid futamidejű kkv-kölcsönök aránya. A forgó­eszközhiteleken belül idén már­cius végére már csak 28 százalékra süllyedt a szektor részaránya, miközben 2015 utolsó negyedében a szektornak adott forgóeszközhitelek súlya 48,4 százalék volt.

A bankoknak láthatóan nem hiányzik a szegmens, a nagyvállalati kör rákapott a rövid futamidejű finanszírozásra. Így a rövid távra kihelyezett hitelösszeg nagyot nőtt: ez év első három hónapjában 539,2 milliárd forint volt, bő 50 százalékkal több, mint 2016 első negyedévében. Ezen belül rendkívül dinamikus az úgynevezett money market alapú finanszírozás bővülése: a trea-

suryn keresztül, a bankközi ügyletekhez hasonló kamatfeltételekkel kötött, rövid futamidejű nagyvállalati hitelek az első negyedévben már 223,6 milliárd forintot tettek ki a fenti rövid futamidejű finanszírozásból. (A cégek mindennapi likviditásuk biztosítására kötnek ilyen ügyletet, főleg a napi beszállítással termelő vállalatok, például az autógyárak.)

Korábban sok bírálat érte a hazai kkv-szektort, hogy a válság évei alatt mind az uniós pályázati pénzeket, mind a beruházási hitelek jelentős részét a mindennapi működés finanszírozására költötték. A vállalkozások azzal érveltek, hogy ők a fennmaradásukért voltak kénytelenek erre az útra lépni, mivel a termelés fenntartásához likviditásra volt szükségük, a bankok pedig először épp a forgóeszközlimiteket vágták meg. Ráadásul hazánkban historikusan nagyon magas a vevői tartozások aránya – a cégek könyveiben még mindig több mint 30 százaléknyi a ki nem egyenlített számlák utáni vevőfinanszírozás. Sokuknak gond az is, hogy az átadott beruházásokkal megnövő rendelésállomány miatt nagyobb átmeneti finanszírozásra van szükségük.

A hazai kkv-k továbbra sem dúskálnak a pénzben – a vállalati betétállomány csúcsra jutása szintén a nagyobb cégek érdeme. A piaci szereplők szerint épp ezért nem csökkent számottevően az igény a mindennapi finanszírozásra. Sokak szerint már csak azért sem érdemes kihagyni a lehetőséget, mert a banki kamatok mélypontja miatt a forgóeszköz-finanszírozás soha nem volt olyan olcsó, mint most. Lehet, hogy a nagyvállalati finanszírozás húzza el a rövid pénzeket a kisebb cégektől de a bankok állítják: ők mindenkit szívesen hiteleznének.

Az MNB kissé árnyalja a képet: bár a kkv-k aránya és a folyósított volumen kissé esett a forgóeszközhiteleken belül 2015-ről 2016-ra, de lehet, hogy azért, mert nő az átlagos futamidő – vagyis a bankok hosszabb időre biztosítják partnereiknek a limiteket –, így a megújítási igény nem olyan gyakori.