Kiszorulnak a külföldiek Londonból

A Brexit által generált bizonytalanság 2017-re befagyaszthatja a brit ingatlanpiacot: a házárak inflációja az idén 3,7 százalékra eshet vissza a 2016-os 7 százalék után – áll a PricewaterhouseCoopers (PwC) elemzésében. A külföldi ingatlantulajdonosok száma már most jelentősen csökkent Nagy-Britanniában: 2016-ban még a brit lakások és házak 12 százaléka volt külföldi kézen, míg ez ma már csak alig 5 százalékukról mondható el – derül ki a BBC cikkéből. Regionális szinten Londonban volt a leglátványosabb a változás – 26 százalékról 11-re esett vissza a külföldi ingatlantulajdonosok aránya. Utóbbiak körében is leginkább az európaiak fogyatkoztak meg: Londonban 2010-ben még 39 százalék volt, ám ma már csupán 28 százalék az arányuk, a helyükre döntően ázsiai vevőkör lépett.

Bár a font árfolyamának esése a külföldi vásárlóknak kedvezett volna, az ingatlanárak emelkedése, valamint az adóemelés csökkentette szemükben a brit ingatlanpiaci befektetés vonzerejét. A házak és lakások ára Nagy-Britanniában 2013 és 2016 között ugrott meg nagymértékben. Noha idén júliusban az előző hónaphoz képest csak 0,1 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, de éves összevetésben 2,8 százalékos volt az áremelkedés. A londoni házak ára ugyanakkor júliusban 1,1 százalékkal nőtt júniushoz viszonyítva.

A britek ingatlanvásárlásait elvben ösztönözné, hogy a munkanélküliség 42 éves mélypontra süllyedt, ám a mérleg másik serpenyőjében ellentétes hatással szerepel, hogy közben a reálbérek (és ezzel együtt a vásárlóerő) csökkentek. Sokat esett a fogyasztói bizalom is, a Deloitte felmérése szerint a britek kénytelenek voltak visszavenni az életszínvonalukból, igényeikből. Mindezek tükrében a brit ingatlanvásárlók érdeklődése számottevően mérséklődhet a következő időszakban.

A PwC elemzése kiemelte, Nagy-Britannia távozása az eurózónából rányomhatja a bélyegét a fogyasztásra és a befektetésekre is, sok múlik majd azon, hogy a britek szabadkereskedelmi vagy legalább átmeneti megállapodással lépnek-e ki az unióból. Ha nem sikerül 2019 márciusáig megállapodnia Theresa May brit miniszterelnöknek az EU vezetőivel, a Kereskedelmi Világszervezet általános vámtarifái mellett kell folytatni a brit kereskedelmet, ez pedig jelentős többletköltségeket okozhat az országnak. A PwC szerint a brit gazdasági növekedés idén 1,5 százalékra, 2018-ban pedig 1,4 százalékra eshet vissza.