Több mint 30 százalékkal emelték kkv-hitelezési vállalásukat a hitelintézetek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési feltételhez kötött kamatcsere (HIRS) tenderén. A bankok a meghirdetett 300 milliárd forintra 227,79 milliárd forint értékben adtak be ajánlatot, az első szakaszban allokált HIRS-sel megegyezően 2019. február 28-ig lejáró eszközre, amely ajánlatok közül az MNB mindet elfogadta. A 2016-ban tartott tenderek és a mostani eredményeképpen a bankok HIRS-állománya 679 milliárd forintról 906 milliárd forintra nőtt. Ezzel a kereskedelmi bankok 2017. évi hitelezési vállalása 170 milliárd forintról 227 milliárd forintra emelkedett. Ez a teljes bankrendszerre vetítve 34 százalékos növekedést jelent, a programban részt vevő bankok ugyanakkor átlagosan 58 százalékos növekedést vállaltak a vállalati hitelállományon belül a kamatcsere érdekében.
A tenderen induló kilenc bank közül három az eredeti vállalásának legalább 100 százalékos emelését vállalta – ők a második körre megváltoztatott feltételek szerint nagyobb arányban részesültek a likviditáskezelést segítő preferenciális betét elhelyezésének lehetőségéből, amelynek állománya 150 milliárd forinttal bővült. A megemelt preferenciális betét elhelyezésére 2017. augusztustól van a bankoknak lehetőségük.
A jegybank a Piaci hitelprogramjának (php) május végén bejelentett második szakaszában a feltételes kamatcsereügyletek keretösszegét 300, míg a preferenciális betétállomány keretösszegét 150 milliárd forintban határozta meg. Az MNB ezzel azt akarta elérni, hogy a bankok az eddigieken felül addicionális hitelezési vállalásokat tegyenek, így biztosítva a kkv-hitelállomány dinamikus növekedésének fennmaradását. A második szakaszban a php-ban eddig is aktív bankok vehetnek részt. A vállalás mértéke is azonos az első szakasszal, azaz a részt vevő bankoknak azt kellett vállalniuk, hogy kkv-hitelállományukat az igénybe vett ügyletek névértékének 25 százalékával növelik.
A jegybank értékelése szerint a csütörtöki tenderen megemelt hitelezési vállalások biztosítják, hogy a mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezésének bővülése a jegybank által a fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek tartott 5–10 százalék közötti sáv felső felében alakuljon. Erre az optimizmusra a php korábbi eredményei is okot szolgáltatnak: tavaly a részt vevő bankok kkv-hitelezésüket a vállalt 195 milliárd forinttal szemben több mint 300 milliárd forinttal növelték, a részt vevő 17 bank közül 15 túl is teljesítette, s csak két bank nem tudta teljesíteni az előzetes vállalását – arról nem szóltak hírek, hogy velük szemben élt-e a jegybank a programban meghatározott büntetőintézkedéssel, azaz a teljes jövedelemtartalmat, valamint többletkamatot visszafizettette-e az adott intézményekkel, és kizárta-e őket a programból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.