Minden szegmensében nőtt az idei első fél évben a mezőgazdaságigép-piac, amely az elmúlt évek hasonló időszaki adataihoz viszonyítva a legnagyobb forgalmat bonyolította le – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) mintegy 140 mezőgép-forgalmazó és -gyártó eladási jelentése alapján készült felméréséből. A gazdaságok 76,6 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket 2017 első fél évében, ami 40 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi forgalomhoz képest. Az idei első negyedévet összehasonlítva a tavalyi hasonló időszakkal, 75 százalékos volt az eladások értékének növekedése.
Alkatrészek beszerzésére 23,5 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók, ami 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A 64 százalékos aránnyal a legnagyobb szeletet az erőgépek hasították ki az első féléves gépforgalomból. Ezen belül 54 százalékos részarányt képviselnek a traktorok, 33 százalék a gabona arató-cséplő gépek és 13 százalék az egyéb erőgépek aránya.
Az AKI-hoz beérkezett adatok szerint a traktoroknál valamennyi motorteljesítmény-kategóriában nőttek az eladások. Bár a legnagyobb számban vásárolt traktorok teljesítménye 50 és 100 lóerő (37–74 kW) közé esik, az elmúlt években jelentősen nőtt a 261 lóerő (235 kW) feletti teljesítményű traktorok értékesítése. Utóbbi kategóriában az idei első fél évben 43 százalékkal nőtt a kereslet az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. Jelentősen nőtt a gabonakombájnok eladása. A magajáró rakodók első féléves forgalma kiugróan, 68 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest, ami 208 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül kiemelkedő a teleszkópos rakodók iránti kereslet, mintegy kétszer annyi, mint egy évvel korábban.
A vizsgált időszakban szinte valamennyi munkagépből is több fogyott, mint egy évvel korábban. Legnagyobb darabszámban a különböző talajművelő gépeket vásárolták a gazdaságok, közel 50 százalékkal többet, mint egy éve. A talajművelő gépeken belül a hengerekből több mint háromszor annyit, a váltva forgató ekékből közel kétszer annyit adtak el, mint a bázisidőszakban. Tápanyag-kijuttató gépekből 23 százalékkal, vetőgépekből 39 százalékkal vásároltak többet, növényvédő gépekből 22 százalékkal több talált gazdára ezen időszak alatt, mint az előző év azonos időszakában. A bálázók és a rendkezelő gépek értékesítése 85, illetve 10 százalékkal nőtt. A szálastakarmány-betakarító gépek eladása ugyanakkor összességében csökkent.
A mezőgazdasági célú szállító járművekből 56 százalékkal nőtt az eladás. Új mezőgazdasági pótkocsikból 74 százalékkal többet (457 darabot) értékesítettek, ami a szállító járművek 61 százalékát tette ki. Az AKI az idei kilátásokról korábban megállapította, hogy pozitívan hat a gépforgalomra a gépbeszerzési pályázatok iránti fokozott termelői érdeklődés, illetve az is, hogy a pénzintézetek is pozitívan állnak hozzá a géphitelezéshez és -lízingeléshez, viszont nem kedvez a gépvásárlásnak a beruházási támogatások beszűkülése.
Az európai mezőgazdaságigép-forgalom a 2013-ban elért 26,6 milliárd eurós csúcsot követően jelentősen visszaesett, 2016-ban például az európai traktorértékesítés 6,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az egyes európai országok traktorpiacának alakulása ugyanakkor változatos képet mutat. A négy legnagyobb forgalmat bonyolító ország közül Németországban és Franciaországban jelentősen, 10,8, illetve 6 százalékkal csökkent a traktorok iránti kereslet, míg Olaszországban és Nagy-Britanniában alig 1 százalékkal mérséklődtek az eladások. Ezzel szemben Spanyolországban 7,8 százalékkal növekedett az értékesített új traktorok száma. Új uniós trend, hogy az újgép-eladások visszaesése mellett nő az érdeklődés a használt, néhány éves gépek iránt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.