A valamilyen formában (alkalmazottként, vállalkozóként vagy segítő családtagként) a bolti kiskereskedelemben dolgozók száma több mint 6 százalékkal, 23 ezer fővel, 353 ezerre csökkent az elmúlt egy év során – áll a Blokkk.com összeállításában. Ezzel lényegében a szektor elvesztette azt a többletkapacitást, amelyet a vasárnapi boltzár visszavonása után szükséges volt felvenni. A mostani kisebb létszám ugyanakkor nem a kereskedelmi cégek létszámkorlátozásának, hanem a munkaerőhiánynak tudható be, amit mindennél jobban mutat az a tény, hogy az elmúlt év során 43 százalékkal, 5465-re nőtt az iparágban meghirdetett üres álláshelyek száma.
A szakmai blog megjegyzi: oda az a trend is, hogy 2014-ben és 2015-ben is emelkedett a foglalkoztatottak száma, hisz ez az online kasszák bevezetéséhez köthető: a bevételek fehéredése a bérek fehéredéséhez vezetett. Ugyanakkor ma már ez az előny is oda: a szektorban foglalkoztatottak száma a 2012-es értékre zuhant.
Láthatóan már pénzzel is nehéz megtartani a dolgozókat: a foglalkoztatotti létszám fenti csökkenése úgy következett be, hogy eközben a bolti kiskereskedelemben az átlagbér júniusban 188 ezer forint volt, 18 százalékkal magasabb, mint egy éve – akkor 159 ezer forint volt. A bérek a nagy társaságoknál magasabbak, a szakmai portál szerint a kisebb üzletek nem tudják kigazdálkodni az egyre jelentősebb bértömeget, s így – hiába emelkedik a forgalom – megfizethető munkaerő hiányában a kisboltok bezárásra kényszerülhetnek.
A kereskedelemben működő ágazati párbeszédbizottság összehívását kezdeményezte a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és annak egyik tagja,
a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) az ágazatban (például a Tescónál) kialakult bérfeszültségek, létszámhiány, a magyarországi kereskedelmi ágazat problémáinak megoldása érdekében – jelentette be Palkovics Imre, a MOSZ elnöke. A Munkástanácsok elnöke szerint az érintett munkáltatói érdekképviseletek a kezdeményezésben partnerek, így vélhetően szeptember elején, közepén kezdheti meg a munkáját a bizottság. Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke a Tescóval folytatott bértárgyalásokról elmondta: a KDFSZ 25 százalékos béremelést követel, ami 14 milliárd forint ráfordítást jelentene a cégnek. Azt is elvárják, hogy a munkavállalói létszámot 15 százalékkal emeljék. Az ágazati párbeszéd bizottságban a feleknek lehetőségük van rá, hogy a problémáikra (bérek, létszámhiány, munkakörülmények) ágazati kollektív szerződés formájában találjanak megoldást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.