Csúszik a Digi megállapodása a konkurenciával

A legutóbb tervezetthez képest csúszik, jó eséllyel az év végére várható a Digi mobiltelefon-szolgáltatásának a startja. A távközlési társaság ugyanis korábban egy márciusi időpontot, majd szeptember 13-át jelölte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) az országos szolgáltatás kezdetének, tegnap pedig – az NMHH honlapja szerint – december 31-re módosított. De ez csak tájékoztató jellegű információ, kötelezettséggel nem jár, a dátum korrekcióját a cégeknek nem kell indokolniuk. Azt már a szeptemberi határidő közeledtével lehetett gyanítani, hogy újra elmarad a start, hiszen a Digi semmilyen marketingeszközt nem vetett be, ami pedig elengedhetetlen egy ilyen, az egyéni és üzleti felhasználókat megcélzó termék értékesítése előtt. A halogatás hátterében a Világgazdaság szakmai körökből származó információi szerint az áll, hogy a cégnek még nem sikerült megállapodnia a másik három szereplővel, a Magyar Telekommal, a Telenorral és a Vodafone-nal a belföldi roamingszolgáltatásról, de úgy tudjuk, ezek a tárgyalások jól haladnak. Miután az érintett vállalatok közti együttműködések több területet felölelnek, közvetve pedig még inkább szerteágazó hatásuk lehet, képlékeny az egyezség dátuma: akár napokon belül tető alá hozható, de akár egy évig is elhúzódhat.

Azért kellene roamingmegállapodást kötnie a Diginek a többi szereplővel, mert az a frekvenciablokk, amelyet még 2014-ben vásárolt, önmagában csak néhány százezer előfizető kiszolgálására képes, így nem alkalmas a teljes országos szolgáltatás biztosítására, márpedig a cég ezt ígérte. A Diginek tehát az általa megszerzett frekvenciát valamilyen módon „ki kell egészítenie”. Ennek egyik módja, hogy igénybe veszi a piaci szereplők infrastruktúráját. Erre egyébként a jogszabály is kötelezi a többieket, de ez valójában csak elvi alap az együttműködéshez: ahhoz, hogy működjön, a cégeknek egyebek között az árról is meg kell állapodniuk egymással. A piaci szereplőknek tehát abban kell egyezségre jutniuk, hogy milyen feltételek mellett engedik be a negyedik konkurenciájukat. Ez pedig olyan összetett kérdés, amely nemcsak a pénzről szól, az egész piacra hatással lesz – vélik a szakmai szereplők.

A Digi úgy is képes lehetne országos szolgáltatás nyújtására, hogy további frekvenciát szerez. A 2014-ben megvásárolt után később újabbat is vett, amit a bennfentes források nem is tudnak mire vélni, az ugyanis technológiai szempontok alapján nem illeszthető könnyűszerrel az eredeti blokkhoz, vagyis ez a lépés nem segíti hozzá a céget az országos lefedettséghez. Egy újabb frekvenciapályázat – például a 700 MHz-es tartományban – még várat magára. Ennél tehát közelebbi megoldást hozna a roamingmeg­állapodás – ám a jelek szerint ez sem könnyű, és időigényes is. Márpedig ebben az esetben is az idő pénz, hiszen a Diginek akkor is fizetnie kell a frekvenciáért a hatóságnak, illetve az államnak, ha azt nem hasznosítja. Így a fizetendő összeg immár több százmillió forint is lehet, amit a Digi ebben az időszakban kidobott az ablakon.