Az ipari termelés volumene 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten 2017. júliusában – írja második ipari becslésében a KSH. (Az első becslésben közölt júliusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) A becslés szerint az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 4,2 százalékkal csökkent.
Az ipari export volumene 1,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 35 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 8,3 százalékkal visszaesett. A feldolgozóipari export 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 1,6 százalékkal nőttek. Az ipar belföldi értékesítése, ezen belül a feldolgozóiparé egyaránt 2,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest – írja a hivatal.
A KSH adatai megmutatták azt is: az iparon belül a jelentős súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 0,3, a csekély súlyú bányászaté 15,7 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 6,4 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 28 százalékát adó járműgyártásban a kibocsátás 7,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesésben a bázisévitől eltérő nyári leállás is szerepet játszik, a járműipar alacsonyabb teljesítményszintje a rendelésmutatókban is tükröződik. A közúti jármű alkatrészei gyártásának volumene 1,3 százalékkal emelkedett, a közúti gépjármű gyártásáé 15,9 százalékkal visszaesett.
A becslés szerint a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,9, ezen belül a legjelentősebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása kiemelkedően, 15,3 százalékkal bővült.
A feldolgozóipari termelés 12 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,6 százalékkal nőtt, ezen belül a legjelentősebb részarányú (23 százalék) húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,8 százalékkal csökkent, a második legnagyobb alágazat, az italgyártás 10,5 százalékkal nőtt.
Az egy évvel korábbi volument a legnagyobb mértékben, 13,7 százalékkal a feldolgozóipari termelésből 7,0 százalékkal részesülő gép, gépi berendezés gyártása haladta meg, amihez elsősorban az alacsony bázis hatása járult hozzá – áll a becslésben.
A KSH kitért rá, a szintén közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 11,5, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,8 százalékkal bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülésének köszönhetően.
Folytatódott a visszaesés a vegyi anyag, termék gyártásában: a kibocsátás júliusban 7,7 százalékkal kisebb lett, nagyrészt azért, mert a műanyag-alapanyaggyártás csökkent.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 12 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a hazai kereslet csökkenése miatt.
A KSH megjegyezte: a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,5 százalékkal mérséklődött 2016 azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 2,3, az új belföldi rendelések 3,8 százalékkal estek vissza. Az összes rendelésállomány 2,9 százalékkal elmaradt a 2016. júliusitól.
Végül kiderült, hogy 2017. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,8 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,2, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 3,6 százalékkal emelkedett. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,4 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2 százalékos létszámbővülés mellett következett be. Az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (8,5 százalék), a legkevésbé Dél-Alföldön (3,1 százalék) – fűzte hozzá a KSH.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve elmondta, hogy az idén ennél csak egy hónapban szerepelt rosszabbul az ágazat, áprilisban ugyanis 2,8 százalékkal csökkent az ipar teljesítménye. Kedvezőtlen az is, hogy az előző hónaphoz viszonyított adatok szerint június után júliusban is negatív tartományban maradt az ipar.
Az elemző szerint a visszafogott júliusi teljesítményért elsősorban az autóipar a felelős. Németh Dávid elmondta, hogy az autóiparban nyáron szoktak lenni a szabadságolások, ezért fontos kérdés, hogy az autóipar augusztusi teljesítménye milyen lesz. Ezek ismeretében lehet majd csak megmondani, hogy tartós vagy átmeneti a lassulásról van szó.
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy az ipar összesített rendelésállománya csökkent, mégpedig éves szinten 2,9 százalékkal, ami a jövőbeli teljesítményt is kedvezőtlenül érintheti. Németh Dávid szerint az ipari teljesítmény a második felében valamelyest javulhat, és az év egészében 4 és 5 százalék közötti bővülésre lehet számítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.