A japán technológiával és túlnyomórészt japán finanszírozással épülő vonal Ahmadábádot India pénzügyi fővárosával köti össze. Az 508 kilométer hosszú vonalon a 750 utas befogadására alkalmas vonatok átlag 250 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek, és az utazás időtartama nyolc óráról három és fél órára csökken.
Az India és Japán diplomáciai közeledését is jelképező projekt költségét 19 milliárd dollárra becsülik. A két ázsiai ország igyekszik szorosabbra fűzni viszonyát, hogy ellensúlyozni tudja Kína ázsiai befolyásának erősödését.
Abe Sindzó japán miniszterelnök szerdán érkezett indiai kollégája, Narendra Modi szűkebb hazájába, Gudzsarát államba, ahol a 12. India-Japán csúcstalálkozót tartották. A szokásos, évenkénti tanácskozás keretében a felek 15 megállapodást írtak alá, hogy erősítsék a kétoldalú kapcsolatokat a tudomány és technológia területétől kezdve a befektetések ösztönzésén keresztül a katasztrófaelhárításon át a polgári légiközlekedési együttműködésig. A fő hangsúly azonban idén a gyorsvasút projektjére esett.
Az indiai vasút naponta mintegy húszmillió embert szállít. Az elöregedett vasúti infrastruktúra és a biztonsági követelmények semmibevétele miatt azonban gyakoriak a balesetek, csak az utóbbi hónapokban több tucat ember vesztette életét vonatkisiklások miatt. A gyorsvasút bírálói szerint a projektbe ölt pénzt inkább felújításokra kellene fordítani.
Az indiai miniszterelnök viszont védelmébe vette a tervet, mondván, hogy az nagy lökést ad India gazdaságának és a foglalkoztatottságnak, ráadásul a projekt ajándék, tekintettel a koncessziós szerződés feltételeire.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.