Múzeumi kvalitású főművek nagy számban

A legmagasabb becsértéket (45–85 millió forint) Kontuly Béla 1933-ban festett, Csendélet kaktusszal és narancsokkal – Natura morta metafisica című képe kapta. A festő a római iskola néven ismertté vált művészcsoport tagjaként állami ösztöndíjjal sok időt töltött Rómában, és az akkoriban divatos új realizmus hatott rá. A most árverésre kerülő letisztult, elegáns stílusú csendélete a világ bármely múzeumában megállná a helyét, és méltó módon képviselné a harmincas évek magyar festészetét. Kikiáltási ára 36 millió forint.

A Nyolcak festőcsoport alapító tagjának, a tragikus sorsú Czigány Dezsőnek Kalapos nő virágos kertben című festménye szerepelt a Szépművészeti Múzeum A Nyolcak kiállításán 2011-ben. A kép a hazai fauve-festészet egyik legfontosabb, még magánkézben lévő darabja, becsértéke 28–55 millió forint. A francia Fauve stílusában festő magyar Vadak művészei közül sok szerepel az árverésen. Még egy fontos példa közülük: Pólya Tibor fiatalkori remekműve, a fésülködő lányt ábrázoló aktkép 20–35 milliós becsértékkel szintén különleges. Kmetty János az 1910-es évek elején rendszeresen megfestette a Városliget különböző részleteit, leginkább a fatörzsek és ágak geometrikus rácsszerkezetében rejlő absztrakt képalkotás lehetősége izgatta. A „ligetes” képek közül a Magyar Nemzeti Galéria is őriz egyet, és a gyűjtőknek is kedvelt darabjai. Tavaly decemberben a Virág Judit Galéria árverésén is felbukkant egy, amelyet 19 millió forinton ütöttek le, a Kieselbach Galériában most a sorozat egy különlegesen szép darabját kínálják 20–34 milliós becsértékkel. Kmetty aukciós életműrekordja egyébként szintén Kieselbach-árverésen született meg: 2013-ban 30 millió forintos leütési áron kelt el egy csendélete.

Czóbel Bélától két kiváló minőségű és regényes történetű festményt árvereznek: egy önarcképet és egy párizsi látképet. A művész mindkét alkotást Amerikában adta el a húszas évek végén – egy magyar származású műkereskedő közvetítésével – egy dúsgazdag amerikai ingatlanfejlesztőnek. Az ügyletet lebonyolító galériás, Brummer József eredetileg szobrászművésznek készült, végül először Párizsban, majd New Yorkban lett rendkívül sikeres műkereskedő. Hagyatékát, cégének üzleti levelezését a Metropolitan Museum vásárolta meg; 2014 óta az interneten is kutatható. A Párizsi részlet (Kilátás a Hotel Notre Dame ablakából) című Czóbel-festmény becsértéke 25–35 millió forint.

Nagybányai festményekből is gazdag a kínálat, közülük Plányi Ervin Bolgárkertészete 15–28 milliós becsértéket, a Nagybányához egész életében mélyen ragaszkodó Jándi Dávid drámai hatású főműve, a Nagybányai táj 12–22 milliós becsértéket kapott. Perlrott Csaba Vilmos is kötődött Nagybányához, de most a berlini emigrációban festett, az életműben különleges helyet elfoglaló, zsidó témájú festményét árverezik 26–46 milliós becsértékkel. A kép 90 évet töltött egy külföldi magángyűjteményben. A klasszikus avantgárd a nemzetközi piacon keresett műfaj, itt az árverési anyagban most Mattis-Teutsch és Kassák művei mellett egy különleges Schadl János-festmény szerepel. A Vihar című olajkép becsértéke 30–55 millió forint.

Van néhány értékes papíralapú mű is, Zichy Mihály Keleti város című képe 22–28 milliós becsértékkel, Nemes-Lampérth József akvarellje 1910-ből egy dunai uszályról 6,5 és 9,5 millió forint közé taksálva, valamint a pécsi Bauhaus kör tehetségének, Gábor Jenőnek art deco krétarajza, A rádió hőskora 5 és 7,5 millió közti becsértékkel. A klasszikus kortársak közt Csernus Tibor 1983-as Nagy őszi csendélete kiemelkedő 12–26 millió forintos becsértékkel, valamint El Kazovszkij Fehér csendélete 4–7 milliós taksával. Az árverés leütési árai fogják majd megmutatni, hogy az élénkülő piac visszaigazolja-e az előzetes várakozásokat.