Csökkentek a kórházi várólisták

Szeptemberben 27 149 beteg volt a kórházi várólistákon, a sor eszerint 350 fővel csökkent augusztushoz és 1600-zal júliushoz képest. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint továbbra is szürkehályog-műtétre várnak a legtöbben. Szeptemberben csaknem minden harmadik beteg – 10 316 fő – várt átlagosan 98 napot a szemműtétjére. Ugyanakkor az adatok szerint 2013-hoz képest harmadára csökkent ezeknél a műtéteknél a várakozási idő, a térdprotézisműtéteknél pedig négy év alatt több mint 440 nappal kell kevesebbet a várólistán tölteniük a betegeknek.

Persze nagyok az eltérések. Míg a budapesti X. kerületi Bajcsy-Zsilinszky Kórházban a várólistán szereplő 433 betegnek átlagosan 74 napot kell várnia szürkehályog-műtétre, addig a Kanizsai Dorottya Kórház több mint 500 betege 231 napos várakozással számolhat. A legtürelmesebbeknek a gerincstabilizáló műtétre, térdprotézisműtétre és csípőprotézis-műtétre várakozóknak kell lenniük. Utóbbira 305 napot, előbbiekre pedig 350 napnál is többet kell várni. Ugyanakkor a NEAK adatai szerint két hónap alatt a gerincdeformitás-műtéteknél csaknem száz nappal csökkent az átlagos várakozási idő. A legtöbbet a Pécsi Tudományegyetemen kell várniuk a betegeknek, több mint 560 napot, miközben a Békés Megyei Központi Kórházban lényegében nincs várólista ennél a műtétnél.

A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet adatai szerint a betegek többsége a hosszú várólisták miatt fordul a magánszolgáltatókhoz. A tavalyi 2400 milliárd forintos teljes hazai egészségügyi költés 2021-re várhatóan eléri a 3000 milliárd forintot. A magánellátást felkereső betegek fele szakorvoshoz megy. Minden harmadik beteg diagnosztikai vizsgálat miatt keres fel egy képalkotólabort. A piackutató adatai szerint a betegek a legtöbb pénzt fogászatra, képalkotó-vizsgálatokra, nőgyógyászatra, laborvizsgálatokra, illetve bőrgyógyászatra költik. Alkalmanként a legnagyobb összeget – átlagosan mintegy 17 ezer forintot – a fogorvosnál hagyják, ez éves szinten fejenként 84 ezer forint kiadást jelent. Ezt követi a nőgyógyász, ahol alkalmanként átlagosan 11 ezer forintot, éves szinten 37 ezer forintot fizetnek a betegek. 2015-ben a teljes egészségügyi kiadás a bruttó nemzeti össztermék 7,6 százalékát tette ki – ebből 2,4 százalékot a magánellátókat felkereső betegek, 5,2 százalékot pedig közforrásból finanszíroztak. A magánforrású egészségügyi kiadások terén évi 4-5 százalékos növekedést jósolnak a szakértők: a magyarok idén a becslések szerint 904 milliárdot, 2021-ben pedig már 1100 milliárdot költenek magánorvosra.