Másfélszeresére nőtt az új lakások száma

A kisebb településeken az átlagosnál magasabb, 73,7 százalékos volt az épített lakások számának emelkedése. Budapesten 17,8 százalékkal épült több lakás, mint a múlt év első háromnegyedében, de a kiadott új lakásépítési engedélyek és bejelentések száma több, mint kétszeresére, 103,5 százalékkal 10 952-re emelkedett.

A megyei jogú városokban 42,3, a többi városban viszont 82,6 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma a nagyvárosokban 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbiaktól, a kisvárosokban pedig 11,6 százalékkal nőtt.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 négyzetméterrel, 97 négyzetméterre nőtt – tette hozzá a jelentés. A KSH közleménye szerint a lakásépítés továbbra is fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.

Az építtetők 37 százaléka élt az egyszerű bejelentés lehetőségével, ez az arány Budapesten 12 százalék. Az idei év első kilenc hónapjában 1368 lakás szűnt meg szemben az előző év hasonló időszakának 1289 adatával. A kiadott új építési engedélyek alapján a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma 3999, ami 20 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a KSH.

A kedvezmények hozzájárultak a lakásépítés növekedéséhez

Az áfakedvezmények és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is hozzájárult a lakásépítés növekedéséhez az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kiemelte, hogy az áfakedvezmények és a csok segítették a lakásépítések számának alakulását, azonban a megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez, hosszú távú fenntartásához további intézkedések szükségesek.

Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában az egyesület rámutat arra is, hogy sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa a béremelés mellett az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése, a jelenlegi szabályok szerint az új lakások adásvételére vonatkozó 5 százalékos áfa 2019 december 31 után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már 2018-tól megmutatkozna a lakásépítési engedélyek csökkenő számában – közölte szakmai egyesület.

Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy a fejlesztések kezdik utolérni azt a megnövekedett keresletet, amelyet a történelmi mélyponton lévő kamatok, az élénkülő gazdaság, az áfacsökkentés és csok indított be. A fejlesztők által meghirdetett projektátadási határidők alapján arra számít, hogy az idei évre várt több mint 3000 lakás után 2018-ban akár 10 000-nél több új otthon is megkaphatja a használatba vételi engedélyt Budapesten. Szerinte a kiadott új építési engedélyek száma ugyanakkor már 2018 második felében csökkenhet, ha a kormány nem hosszabbítja meg vagy teszi véglegessé az új építésű lakóingatlanok 5 százalékos áfáját.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is azt emelte ki, hogy a lakásépítési kedv és a saját célú építkezések látványos felfutása részben a csoknak, illetve az 5 millió forintos áfavisszatérítésnek köszönhető, míg az eladási célú lakásberuházások megugrását a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs segítette.

Balogh László arra hívja fel a figyelmet, hogy az ingatlan.com adatai szerint továbbra is jelentősen eltérnek az új lakások árai az ország különböző régióiban. Budapesten az új lakások átlagos kínálati négyzetméterára november elején átlagosan 650-700 ezer forint volt, a dunántúli megyék nagyvárosaiban 390-400 ezer forint körül mozog az új lakások átlagos négyzetméterára, a kelet-magyarországi megyei jogú városokban pedig 370-390 ezer forintnál tartanak az árak.

Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője arra számít, hogy a következő 1-2 évben növekedni fognak a telekárak a főváros keleti, a dél-keleti, a déli agglomerációs településein, mivel a lakásberuházásokra alkalmas telkek szinte teljesen elfogytak Budapesten.

MNB: gyorsult a lakásárak növekedése a második negyedévben

második negyedévben országos átlagban 5,1 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévhez és 15,3 százalékkal az egy évvel korábbiakhoz képest, azaz gyorsult az emelkedés az első negyedévi 3,1 százalékos, illetve 11,9 százalékos ütemet követően – derül ki a Magyar Nemzeti bank (MNB) pénteken közzétett lakásárindex jelentéséből.

A községekben gyorsult legjobban a lakóingatlanok drágulása, a második negyedévben 13,3 százalékkal emelkedtek a községi lakásárak, ami 25,9 százalékos éves növekedési ütemet okozott az előző negyedévi 3,8 százalékos negyedév/negyedéves, illetve 11,2 százalékos év/éves emelkedés után.

Budapesten az első negyedévi 4,1 százalékhoz képest 2,9 százalékra lassult a lakásárak negyedéves dinamikája. A jegybanki elemzés szerint a fővárosi lakásárak éves nominális dinamikája folyamatos lassulást mutat, az előző időszaki 17,3 százalékhoz képest a második negyedévben 14,6 százalékot tett ki.

A lakásárindex alapján a vidéki városokban is gyorsult a lakásárak mind negyedéves mind pedig éves növekedési üteme is, előbbi 2,8, míg utóbbi 11,4 százalékot tett ki a második negyedév végén.

A második negyedévben Közép-Dunántúl kivételével minden régióban nőttek a városi lakásárak. Az egyes régiók városai között a legnagyobb emelkedést a dél-dunántúli városokban mért a jegybank, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 7,9 százalékkal növekedtek. Ezt követték az észak- és közép-magyarországi városi lakásárak rendre 5,1 és 3,4 százalékos lakásár drágulással.

Az MNB-lakásárindexek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által (NAV) gyűjtött lakáspiaci tranzakciókra vonatkozó illetékkötelezettségi adatok felhasználásával készülnek.