Az Andrássy-kormány emlékei 13 millió forintot értek

Rendkívül sikeres árveréssel zárta az évet a Központi Antikvárium december elején, ahol a legmagasabb árat az Andrássy-kormánynak emléket állító díszmappa érte el. A történelmi és művelődéstörténeti szempontból jelentős kollekció a kormány minden tagjától egy-egy saját kézjeggyel ellátott dokumentumot és egy fényképet tartalmaz, a tétel 5 millió forintról indult, végül egy a teremben licitáló vitte el 13 millió forintért. Andrássy Gyula államférfiúi tehetségére már Széchenyi is felfigyelt a reformkor idején. A szabadságharc alatt Görgey szárnysegédjeként működött, és ezredesi rangig jutott. A bukás után távollétében halálra ítélték, ezért kapta a párizsi hölgyektől a „szép akasztott” ragadványnevet. 1858-ban tért haza, s Deák híveként kapcsolódott be a politikai életbe. A kiegyezést előkészítő tárgyalásokon jelentős szerepet vitt, és a magyar politikai életben egyetértés övezte Deák javaslatát, hogy a kiegyezés után az uralkodó őt bízza meg kormányalakítással.

Az árverés másik fontos darabja a francia Oronce Finé 16. századi világtérképe volt, amely 5 millió forintért kelt el. Az oklevelek között Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem saját kezűleg aláírt latin nyelvű 16. századi címereslevele, melyben nemességet adományoz egy birtokosnak, 3 millió forintért talált gazdára. Nagyarányú áremelkedést ért el a Barcsay Domonkos képviselővel, főrendiházi taggal kapcsolatos gyűjtemény: 300 ezer forintos kezdőárát 2 millió forintig licitálták fel. Barcsay a 19–20. század fordulójának kedvelt közéleti figurája volt, tisztséghalmozó, nagy mókamester és ismert kártyás. Az árverésre bocsátott kollekció érdekes darabjának számított a képviselő bánffyhunyadi kastélyának vendégkönyve az 1859–1911 közötti időszakból, élén I. Ferenc József aláírásával.

A család hagyatékából származó iratok közül három külön tételre bontva árvereztek el kollekciókat, ezek közül a Barcsayak 17., 18. és 19. századi izgalmas iratait tartalmazó tétel szintén 2 millió forintot ért. A kéziratok közt jelentős tétel volt a nevezetes testőrírónak, Barcsay Ábrahámnak a feleségével folytatott gazdag levelezése, amely 2,4 millió forintért kelt el. Másfél millió forint lett Kazinczy Ferenc autográf levele Beregszászi Nagy Pál nyelvésznek, akivel a költő a nyelvújítás híres vitáját, az úgynevezett pennaháborút folytatta. Elkelt Horthy Miklós német nyelvű, Hitlernek írt autográf levele is, melyben megígéri, hogy küldi a kenderesi birtokán termesztett almákat: a 2 millió forintos kikiáltási árán vették meg. Káldi György bibliafordítását 400 ezerről indulva 1 millió forintért ütötték le. Bolyai Farkas első kiadású matematikakönyve 1830-ból (Az arithmetica eleje) megháromszorozta a kezdőárat, s 600 ezer forintért talált gazdára. Karinthy Frigyes első verseskötetének (Nem mondhatom el senkinek) első kiadása, a kezdőárát megötszörözve, 100 ezer forintért kelt el. Kosztolányi első kiadású verseskötete, a Mágia 170 ezer forint volt.