A Virág Judit Galéria árverésén 1,179 milliárd összleütési érték született

Már az árverés 224 tétele is rekordnak számító, 716 millió forintos összkikiáltási áron indult, ami önmagában különlegessé tette az eseményt, és a végeredmény is kimagasló: Tihanyi Lajos vászna 220 millió forinton, a Csontváry-festmény 140 millió forinton, Aba-Novák Vilmos nagyméretű képe pedig 120 millió forinton végzett.

Tihanyi Lajos 1908-ban festett Pont St. Michel című képe majd száz év lappangás után, 2004-ben bukkant fel a Virág Judit Galéria magángyűjteményeket bemutató tárlatán. A kép ugyanezt a címet viselő párja pont egy éve 170 milliós rekordáron kelt el a Kieselbach Galéria árverésén. Most erre a változatra 80 millió forinton kezdődött a licit, amelynek végén 220 millió forinton ütötték le. A festmény a korai magyar moder­nizmus, a magyar Vadak korszakának egyik fő műve, merész színek és még merészebb perspektíva jellemzi. Érdekesség, hogy a kép hátoldalán Tihanyi néhány hónappal korábban, 1907 nyarán Nagybányán festett korai alkotása található: az Ádám és Éva. Ritka eset, hogy egy vászon mindkét oldalán jelentős mű van.

Kikiáltási rekordáron, 100 millió forinton indult az árverés másik sztártétele, Csontváry Kosztka Tivadar Olasz halász című képe, amely 1936-ban a Fränkel Szalon Csontváry-kiállításán volt látható utoljára, majd eltűnt a nyilvánosság szeme elől, s csupán egy fekete-fehér reprodukcióról ismerte a szakirodalom. Hosszú ideig úgy vélték, a festmény 1945-ben orosz hadizsákmányként tűnt el Budapestről, mert egy rejtőzködő gyűjtő, Neményi Bertalan gyűjteményébe tartozott, akinek a Hitelbank széfjében őrzött műtárgyait valóban elhurcolták. Ám ezt a Csontváry-művet korábban valószínűleg eladta. A festmény 2009-ben már a szűkebb művészettörténész-szakma látókörébe, majd publikálásra is került, azután évekre ismét eltűnt egy magángyűjteményben. A kép tulajdonosa most látta elérkezettnek az időt arra, hogy aukcióra bocsássa a festményt. Csontváry mintegy száz alkotásból álló életművéből alig húsz festmény van magángyűjteményben. Csontváry 1901 és 1905 között többször járt Taorminában, ahol topografikus hűséggel festette meg a városba vezető út helyszíneit, a taorminai görög színházat, valamint az óvárost. A Taormina óvárosát keresztülszelő Corso Umbertón végigsétálva négy képet festett, ennek a képciklusnak első stációja az Olasz halász.

Aba-Novák Vilmos monumentális, 1930-ban festett Olasz kikötője, a gyönyörű olasz veduták összefoglaló fő műve 50 milliós kikiáltási árról indulva 120 millió forintért kelt el. A művészt lenyűgözte az olasz tenger vakító kékje, az olasz élet káprázatos színessége. A mű harmonikusan ötvözi a magyar és itáliai klasszikus festészetet az 1920-as évek avantgárd kompozíciós megoldásaival. S ezzel még nincs vége a magas leütéseknek, Vaszary János fehér alapra festett virágcsendélete, az 1935-ös Pünkösdi rózsák 24 millió forintos kezdőár mellett, becsértékét messze túlszárnyalva, 71 millió forintért cserélt gazdát. Berény Róbert piros ruhás nőalakja is becsérték felett, 55 millió forintért kelt el, Schönberger Armand Zenélők című műve pedig 40 millió forintért. Munkácsy Mihály tanulmányrajza az Ecce homóhoz 380 ezerről indulva 2,4 millió forintig szárnyalt, ugyanez megismétlődött a másik rajza esetében, 340 ezerről szintén 2,4 millióig emelkedett a Férfifej ára. Jól mentek a Zsolnayk is, a legdrágább egy mákvirágos váza lett 1899-ből, 4,2 millió forintért.