Fehér: gumicsizmás cég a 4iG

Múlt csütörtökön jelentette tavalyi negyedik negyedéves számait a 4iG. A csoport IFRS szerinti konszolidált értékesítési árbevétele 2017-ben is növekedni tudott, elérte a 16,9 milliárd forintot, ami 8 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. Számottevő a leányvállalatok projektállománya, melyek közül kiemelkedik a nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként megnyert, európai uniós támogatással megvalósuló IKIR (Belügyminisztériummal) és VIZEK (Országos Vízügyi Főigazgatósággal), melyek együttes értéke csaknem 3,5 milliárd forint.

A projektek eredménytartalma azonban csökkent, így tavaly a vállalatcsoport üzleti eredményessége (EBITDA) 275 millió forint volt (az adózott eredménysoron 281 millió forint veszteség szerepelt), míg a teljes átfogó jövedelme mínusz 244 millió forint. Az elmúlt években a növekedés árát fizette a társaság, melynek árbevétele az évtized első felében évi 10 milliárd forintról közel 17 milliárd forintra emelkedett. Ám ezzel párhuzamosan a létszám megduplázódott, az átlagos állomány tavaly 403 fő volt, mindez egy olyan ágazatban, ahol a bérköltségek és a bérekre rakódó kiadások eleve is magasak. Nem csak az élőmunka-ráfordítások emelkedése miatt tört meg a 2015-ös csúcsév után a lendület. Az is hátráltatta a 2016-os és a 2017-es operációt, hogy az állami költségvetésből és EU-forrásokból finanszírozott nagy projektek nem indultak el időben.

Elindítottunk tavaly szeptemberben egy cégkonszolidációs projektet, melynek célja a költségmegtakarítás

– mondta a Világgazdaságnak a 4iG legnagyobb befektetője, a 15,34 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező Fehér István igazgatósági tag, aki hozzátette: az első szakaszt már teljesítették, és 300 millió forint EBITDA-hatású költséget takarítottak meg.

Mégsem dőlnek hátra, hanem folytatják a megtakarítást, s az idei első fél évben még 300 millió forintot vágnak, de úgy, hogy a létszám ne sérüljön. A fejlesztők, mérnökök felhalmozott tudása ugyanis a cégcsoport legnagyobb értéke. „Mi egy gumicsizmás cég vagyunk – folytatta Fehér István –, ami alatt azt értem, hogy ha elvállalunk egy munkát, akkor azt képesek vagyunk megcsinálni, nem szorulunk alvállalkozókra. És nem játszunk a számlákkal, nem fizetjük feketén a munkavállalóinkat. Aki belenéz a mérlegünkbe, láthatja, hogy 3,5 milliárdos tételt jelent évente a bérköltség és annak járuléka. Nem adhatjuk alább, mert az IT-szektorban óriási szívóhatása van a külföldi munkavállalásnak, továbbá, érdekes módon, a közszférában elszállt jövedelmek is komoly bérnyomást okoznak az ágazatban.”

Az EU-transzferes projektekről szólva Fehér István azt emelte ki, hogy a magas szerződésállomány nem jelenti automatikusan, hogy a pénz azonnal megjelenik az árbevételben. Ugyanakkor a költséghatás már az előkészítés során jelentkezik. Az a tapasztalat, hogy e projekteknek másfél-két évvel késleltetett az eredményhatásuk. Mindenesetre tavaly 674 millió forint uniós forrást tudtak lehívni, amelynek az elköltése már csak a 4iG-n múlik. S idén is hasonló nagyságrendről beszélhetünk.