Kínai útra kormányoznák Indiát

India pénzügyminisztere február elején mutatta be az ország idei költségvetési tervét. Arun Dzsaitlei arról számolt be a parlamentnek, hogy az India átalakításával foglalkozó szervezet, a National Institution for Transforming India (NITI Aayog) fogja irányítani az ország mesterséges intelligenciával kapcsolatos programját. A Digitális India, az AI, a gépi tanulás, a 3D-s nyomtatás és más technológiák népszerűsítésére és elterjesztésére irányuló kormányzati keretprogramra 477 millió dollárt (120 milliárd forintot) fordíthatnak a 2018–2019-es időszakban.

Nagyon biztató, hogy a kormány elismeri a legmodernebb technológiák kutatásának szükségességét

– mondta Szubrat Kar, a videófelismerési platform, a Vidooly társalapítója. Hozzátette: a NITI Aayog támogatása lehetővé teszi számukra, hogy hazai technológiákat dolgozzanak ki, és csökkentsék külpiaci függőségüket.

Már történtek lépések

A NITI Aayog vezetője, Amitabh Kant a digitális gazdaság élénkítésével kapcsolatban számos más kampányt levezényelt már, így a többi között a hatalmas biometrikus programot, az Aadhaart. Ez utóbbi a világ legnagyobb biometrikus adattára, hiszen tartalmazza lényegében az összes indiai lakos 12 számjegyű egyedi személyazonosító számát, demográfiai és biometrikus adatait. Amitabh Kant szerint

ezzel az adatbázissal az ország nemcsak a készpénz használatától vehet búcsút, hanem a bankkártyáktól és a pénzkiadó automatáktól is,

hiszen a lakosság az ujjlenyomatával is azonosíthatja már magát (ehhez az infrastruktúrát is jelentősen kellene fejleszteni – a szerk.). Az említett programok elindítása közben a tudományos szervezeteknek is el kell indítaniuk a kiválósági központokat (CoEs), be kell fektetniük a kutatásba, a képzésbe, a készségfejlesztés terén pedig kompetenciákat kell kialakítaniuk a digitális gyártás, az adatelemzés, a kvantumkommunikáció és a dolgok internete (IoT) területén.

Még időben?

Kérdés, hogy időben ébredt-e fel India. Globálisan ugyanis már több ország több millió dollárt költött az AI-programok kidolgozására. Az Egyesült Államok vezette ezt a trendet, ott ezen a területen már évtizedek óta valósulnak meg állami és magánbefektetések. Az elmúlt öt évben San Francisco vonzotta be az AI-ba érkező globális beruházások 41 százalékát a kínai Synced Review szerint. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok verhetetlennek tűnjön a mesterséges intelligencia kutatása terén, erősen hozzájárul például a Stanford Egyetem és a Massachusetts Institute of Technology (MIT), valamint a világ legnagyobb technológiai cégei, a Facebook, az Amazon, az Apple és a Google.

Amerika mellé az utóbbi években kezdett szorosan felzárkózni Kína. India pedig a kínaiak példáját akarja lemásolni, ezért kérdéses, mennyire vihető sikerre a jelen helyzetben a terve, nincsen-e már túlzóan lemaradva a versenyben.

Kína elhúzott

Kína már tavaly bemutatta 2030-ig szóló AI-fejlesztési tervét, amelyben a következő három évre vonatkozó konkrét célokat is felvázolta. Nemcsak a helyi szereplők – köztük a Baidu keresőóriás, a Didi Chuxing taxitársaság, az Alibaba internetes kereskedelmi cég és a Tencent – léptek be igen agresszívan az AI-piacra, hanem például a Google is létrehozott helyi laboratóriumokat az ázsiai országban. Azonban India sem szerepel feltétlenül rosszul. Az AI-t használó vállalatok több mint fele, 58 százaléka már a kísérleti és tesztelési projektek szintjén túllépve működik. Ugyanakkor az indiai ágazatot is olyan amerikai cégek dominálják, mint az Accenture, a Microsoft és az Adobe, amelyeknek ott van az innovációs központjuk.

Az elmúlt években Kína a világ legjobb AI-kutatói cégeit vonzotta magához. Felépült kétmilliárd dolláros befektetéssel a nyugat-pekingi AI-nek szentelt kutatópark, és több millió dollárt költöttek az egyetemek és magánvállalkozások együttműködésére. Ezért nem meglepő, hogy mára a kínai kutatóközösség sokkal erőteljesebb, mint az indiai. A kínai kormány GDP-jének 2 százalékát fordítja kutatásra, miközben India alig 0,6 százalékot. Ráadásul Indiában az AI csak most kezdett eljutni a tantermekbe, vagyis a területen jártas professzorok hiánya is nehezítheti az előremozdulást.