Nőtt az aktívum és a feldolgozottság

Meghaladta a 3,2 milliárd eurót a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi aktívuma tavaly – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentéséből. A 2017-ben kiszállított áruk értéke 10,9 százalékkal, míg az import 9,2 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 13,9 százalékkal, 396 millió euróval haladta meg az előző évit. Az agrár- és élelmiszeripari export rekordszintű, 8,896 milliárd, az import pedig 5,656 milliárd euró volt. Mennyiségben az export 9,8, az import pedig 5,8 százalékkal bővült. Ennek alapján a kivitel árindexe 1, a behozatalé 3,2 százalékkal emelkedett.

Leginkább a gabonakivitel ugrott meg: a 8,2 millió tonnás export 30 százalékos növekedést jelent. A tejtermékek, tojás, méz árucsoport exportértéke 89 millió euróval, 24 százalékkal volt magasabb, mint 2016-ban, főként a tej kivitelének bővülése révén. A jelentősebb árucsoportok körében a legnagyobb esés a húsféléknél történt: az export 42,1 millió euróval, 4,2 százalékkal 967,6 millió euróra csökkent, főként a baromfihúsexport zsugorodása miatt.

Importoldalon a húsfélék értéke nőtt a legjobban, 110,8 millió euróval: a sertéshús-behozatal 49 millió, a baromfihúsé pedig 40,6 millió euróval bővült. Szintén jelentősen – 72,2 millió euróval – lett nagyobb a tejtermékek, tojás, méz árucsoport importértéke.

Az agrár-külkereskedelmi egyenleg 14 százalékos javulása egyrészt az export (importénál erőteljesebb) bővülésének, másrészt a magasan feldolgozott élelmiszerek arányában bekövetkező további emelkedésnek köszönhető – kommentálta az adatokat a Világgazdaság kérdésére Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. Ezzel a nemzetgazdasági exportban is tovább nőtt az agrártermékek aránya, ami tavaly már elérte a 8,8 százalékot – tette hozzá. A gabonafélékből eredő kiugró bevételnövekedés magyarázata, hogy az előző év csúcsterméseit jórészt tavaly exportálták, de szerepet játszott benne az alacsony bázis is.

Az agrár-külkereskedelem bővülését annak fényében érdemes értékelni, hogy több termékkörnél ellentétesek a trendek – hívta fel a figyelmet Fórián Zoltán.

A madárinfluenza hatása tavaly a baromfihús kivitelét ötödével vetette vissza, ami még a 6 százalékos átlagár-emelkedés ellenére is számottevő kárt okozott a szektornak. Ezzel épp ellentétesen mozgott a kukorica, melynek exportára 7 százalékkal csökkent, de a mennyisége 37 százalékkal nőtt.

A tej- és sertéspiaci áremelkedések növelték az export árbevételét. Fontos megjegyezni, hogy élő sertésből háromszor annyit hozunk be, mint amennyit kiviszünk, s a tendencia is az, hogy a kivitel csökken, az import pedig nő.

A magas feldolgozottságú élelmiszerek aránya immár 38 százalékos az exportban, ami a tartós növekedés egyik újabb csúcsa. „Ez az egyértelműen kedvező folyamat a várakozásaink szerint idén és a következő években is folytatódik” – jelentette ki Fórián Zoltán. A szakértő kiemelte azt is, hogy a múlt héten látott napvilágot az Európai Unió tavalyi agrár-külkereskedelmének csúcsdöntéséről szóló híradás, amiben szerepe van a magyar agrárium exportteljesítményének is. Fórián Zoltán példaként az állateledelek piacát említette. A területen Magyarország a gyártás és a kivitel terén is valódi nagyhatalom: a világon nyolcadik, a kontinensen ötödik állateledel-exportőrnek számítunk.