Többet költünk az egészségügyre

A hazai kórházi ágyak száma továbbra is jóval uniós átlag fölötti: míg belföldön 699 ágy jut százezer lakosra, az EU-ban 515 darab. Az országjelentés kiemeli, hogy a kormány a magyar kórházi ellátórendszer észszerűsítése érdekében 2017-ben meghirdette az Egészséges Budapest programot, és az e-egészségügyi rendszerrel is csökkenhet a feleslegesen elvégzett vizsgálatok száma.

A hazai egészségügyi ellátás továbbra is kórházközpontú. A fekvőbetegek több mint tizede szorult kórházi ellátásra. A 2014-es arány 12, az öt évvel azelőtti 9 százalék volt – ez már az Európai lakossági egészségfelmérésben (ELEF) áll. Az OECD-országok közül Magyarországon a legmagasabb a kórházban eltöltött napok és az orvos-beteg találkozások száma is. Háziorvossal vagy szakorvossal a lakosság 85 százaléka találkozott a felmérés előtti egy évben. Egy magyar beteg átlagosan 12-szer találkozik egy évben orvossal, míg Németországban, ahol öt-nyolc évvel magasabb az átlagéletkor, csak ötször.

Az orvoshoz járás gyakorlatában a jövedelemszint kevésbé meghatározó az iskolázottságnál. Míg az alapellátás igénybevétele csökken az iskolázottság és az egy főre jutó jövedelem növekedésével, a szakellátás esetében csak az iskolázottság magasabb szintje emeli a szakorvosi látogatások gyakoriságát – írja az ELEF-jelentés.

A szakellátásban kitűnnek a területi egyenlőtlenségek. A leggyakrabban a Közép-Magyarországon élők konzultálnak szakorvossal (66 százalék), a legritkábban az észak-magyarországiak. Európában a százezer lakosra jutó orvosszám tekintetében Magyarország a középmezőny alsó harmadában foglal helyet. Európában orvosellátottság szempontjából Romániában és Lengyelországban a legrosszabb a helyzet, de a lista utolsó harmadában szerepel az Egyesült Királyság is, holott az ország évek óta a kelet-európai országokból elvándorló orvosok elsődleges célországa. Míg Magyarországon 309 orvos jut százezer lakosra, addig az Egyesült Királyságban 278, Lengyelországban 232, Romániában pedig 276.