Újabb visszaesés jöhet az ingatlanpiacon

Majdnem kétszer annyi lakás épült 2017-ben, mint 2013-ban. Ez nagyon jól hangzik, de érdemes szem előtt tartani, hogy nagyon alacsony bázisról léptünk tovább, ugyanis 2013. lakásépítés szempontjából a legrosszabb év volt 1921 óta (ettől az évtől állnak rendelkezésre lakásépítési adatok) – mondta Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője a Világgazdaság ingatlanpiaci konferenciáján.

Ez persze nem csorbít a tavalyi év építőipari sikerein, rengeteg beruházás indult, amely új munkahelyeket is teremtett, többet is, mint amennyit be tudtak tölteni. Ennek következtében komoly szakemberhiány alakult ki. Részben emiatt nőttek az építési költségek és a lakásárak. A lakásépítések fellendülését támogatta a csok, és az áfacsökkentés. Tavaly 14 400 épült, de hatalmasak a regionális különbségek. Ez azonban nem új tendencia, de minden megyében nőttek az építések és az építési szándék.

Nagyjából száz évente kell teljesen megújulnia a lakásállománynak országos szinten. Ehhez évente 38-40 ezer lakást kell építeni, kérdés azonban, hogy szükség lesz-e ennyi új ingatlanra, a népesség ugyanis folyamatosan csökken. Az ENSZ szerint 10 éven belül 600 ezer fővel fog csökkenni Magyarország lakossága, majd 2060-ra további 1,3 millióval leszünk kevesebben, 2100-ra pedig kb. 6,5 millióan leszünk összesen. Ennek részben a természetes fogyás, részben a kivándorlás az oka.

A Központi Statisztikai Hivatal tavaly májusi felmérése szerint legalább 370 ezren vannak ma Magyarországon, akik úgy tervezik, hogy elhagyják az országot.

Szintén nagy hatással van az építőiparra az urbanizáció, a belső vándorlás. Globális trend, hogy egyre többen költöznek kisebb településekről a városokba. A belső vándorlás viszont szakaszosan változik: míg a 2000-es években sokan kiköltöztek a fővárosból az agglomerációba, addig a 2010-es években egyfajta visszaáramlás látszott – ennek következtében a belső kerületek is nagyot fejlődtek. Jelenleg azonban megint az látszik, hogy elkezdtek sokan kitelepülni a környező településekre a fővárosból és a megyei jogú városokból. Ennek részben az egekbe szökő lakásárak az okai – fűzte hozzá a szakember.

Gyakran mondják, hogy a magyarok nem mobilisak, nem szívesen költöznek. Emögött gyakran az áll, hogy a lakosság zöme saját ingatlanban él, és ha szeretnének is elköltözni az adott területről a jobb munkalehetőség miatt, nem tudják eladni az ingatlanukat, vagy csak nagyon olcsón. Egy kutatás szerint a 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről.

Párdi Zsófia szerint az, hogy mennyi lakást lehet még építeni, függ a költségektől, és attól, hogy mennyire éri meg az építkezés a beruházóknak. Meghatározó a lakások ára, a reálbérek helyzete. Az áfakérdés bizonytalansága azonban visszavetheti a mostani emelkedést.

Hogy mi lesz 2020 után, arról még az elemzők sem tudnak mit mondani, de némi visszaesésre számítanak, nagyjából 15 ezer új lakás építésével kalkulálnak. Az építőipar és a lakáspiac további lendületéhez szükség lenne a tervezhetőségre, a kiszámíthatóságra, a hosszú távú lakáspolitikára.

Egyesületünk javaslatai szerint a kormánynak vállalnia kellene a kiforrott CSOK-rendelet, valamint a lakásépítések áfakedvezményeinek fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig, hogy a lakásfelújítások után is visszaigényelhető legyen az áfa. Szükséges emellett egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölése a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére. Születnie kellene még egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimumra Magyarországon. Végül indulnia kellene egy pilot bérlakás-építési programnak, például a kiemelt ipari területekre

- mondta Párdi Zsófia. A szakember végül hozzátette, véleménye szerint ezekre van szükség ahhoz, hogy egy optimális mértékben stabilizálódni tudjanak a lakásépítések számai.