Az EU-ban még mindig Franciaország a legnagyobb atomhatalom
Atomreaktorok csupán az Európai Unió (EU) tagállamainak felében – Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon, Hollandiában, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban – működtek 2016-ban, a többi 14 EU tagállamban nem volt semmiféle nukleáris létesítmény – jelentette az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
A franciák annyi atomenergiát termeltek, mint senki más
Az atomenergia fő felhasználási területét a villamosenergia-termelés jelentette, 2016-ban az uniós tagállamokban működő atomerőművek bruttó villamosenergia-termelése 839,7 ezer gigawatt óra (GWh) volt, ami az EU atomerőműveiben termelt villamosenergiának a negyedét (25,8 százalékát) jelentette.
A legnagyobb atomenergia-termelő Franciaország volt 2016-ban, mintegy 48 százalékos hányadot kiszakítva az EU össztermeléséből.
Ezzel messze felülmúlta a második legnagyobb termelőnek bizonyult Németországot, amely csupán 10 százalékot ért el a „versenyben”. A harmadik helyre az Egyesült Királyság futott be (8,5 százalék), majd Svédország és Spanyolország következett. Az öt tagállam nukleáris létesítményeinek együttes teljesítménye elérte az EU villamos energia mennyiségének több mint 80 százalékát.
Forrás: AFP
Az Eurostat jelentése kitér rá, az unióban 1990 és 2004 között a nukleáris létesítményekben előállított villamos energia teljes mennyisége 27 százalékkal nőtt, 2004-ben elérte a 1 008,4 ezer GWh-t. Ezután jelentős visszaesés következett, miután 2004 és 2016 között a teljes atomenergia-termelés csupán 17 százalékkal nőtt.
Nagyot ugrottak a csehek
A nukleáris létesítményekkel foglalkozó legtöbb tagállam 1990 és 2016 között növelte atomenergia-termelését, különösen Csehország, amely 91,5 százalékkal növelte teljesítményét. A csehek teljesítménye egyedülállónak mutatkozott az EU-ban, a második legjobb Franciaország ugyanis csak 28,4 százalékos többletet tudott elérni. Őket Szlovénia (23,6 százalék), Szlovákia (22,7 százalék), Finnország (20,7 százalék), Magyarország (16,9 százalék), Hollandia (13,1 százalék), az Egyesült Királyság (9,1 százalék), Spanyolország (8 százalék) és Bulgária (7,5 százalék) követte.
(A teljes képért !)
Fotó: Eurostat
A skála ellentétes végén Litvánia állt, ahol a legjelentősebb csökkenést jegyezték fel, mivel 2009-ben bezárták az ország elöregedett atomerőművének utolsó, még működő reaktorát. Litvánia után a legnagyobb csökkenést Németország jegyezhette (44,5 százalék), majd a harmadik legnagyobb arányú csökkentést Svédország (7,6 százalék) érte el.
Vannak, akik leszámolnának az atommal
Németország
Ahogyan arról korábban írtunk, a német kormány – a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után – nemrég úgy határozott, hogy leállítja atomerőműveit, és jobban ösztönzi a megújuló energiaforrások hasznosítását. A terv megvalósítása jelenleg is tart, ám számottevő „mellékhatások” is jelentkeztek. Így például tavaly a németországi beépített áramtermelő teljesítménynek a nap- és a szélerőművek együtt majdnem a felét adták, ám – mivel az időjárás függvényében működnek – a termelésnek csak bő negyede jutott rájuk. Közben megkezdődött a nukleáris blokkok leállítása is, tehát a németországi áramigényt egyre nagyobb arányban elégítik ki fosszilis energiahordozók felhasználásával. A gázüzemű áramtermelés két év alatt 46 százalékkal nőtt, az ország oroszországi gázimportja tavaly 53,4 milliárd köbméteres csúcsra ugrott, ezen belül egy év alatt meghaladta a teljes magyarországi lakosság gázigényét. Ráadásul 51,2 millió tonna feketeszenet is importált az előzetes adatok szerint, és bővíti a barnaszén bányászatát.
Franciaország
Korábban többször is felröppent a hír, hogy Franciaország a lakossági energiaellátásban 2025-ig 50 százalékra csökkenti a nukleáris energia arányát, ahogyan azt az energetikai átmenetről szóló törvény előírja. A rendelkezést Francois Hollande előző, baloldali államfő kezdeményezésére még 2015-ben fogadta el a nemzetgyűlés. Most azonban nagyon úgy tűnik, legalábbis Nicolas Hulot francia környezetvédelmi miniszter korábbi bejelentése ezt sejteti, hogy ez a határidő kitolódhat, mivel azt a franciák csak úgy tudnák tartani, ha visszatérnének a fosszilis energia alapú elektromos áramtermelésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.