Élményt akarnak adni a száraz szakszavak mellé

A nyár elején a nagyszombati OK Center megnyitásával immár végérvényesen regionális pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási edukációs programmá vált az OTP Fáy András Alapítvány által életre hívott OK Projekt. Mekkora körben tudják segíteni az ismeretek átadását?

Az eddigi eredményekről tudok beszámolni: magyarországi képzéseinken évente mintegy húszezer diák tud részt venni. Viszont fontos a közvetett hatás is: az, hogy a gyerekek élményekkel gazdagodva térnek haza, és beszámolnak a szülőknek is a hallottakról, tapasztaltakról – annak a körnek, amelyik sajnos már túl van azon, hogy az oktatás segítse a pénzügyekben. Pedig a pénzügyi edukáció kapcsán fontos figyelembe venni, hogy az emberek általában harmincéves kor után válnak pénzügyileg éretté. Az esetek döntő többségében ekkorra már megtapasztalják a családalapítás, az első lakás megvásárlásának vagy az első gyermek megszületésének pénzügyi helyzetre kifejtett hatásait.

De hogyan lehet akkor a fiatalokat képezni?

Az jól látható, hogy a klasszikus oktatási modellben nehéz élményalapú képzést nyújtani, márpedig a pénzügyi alapfogalmak – 130-150 ismeretelemről beszélünk – meglehetősen száraznak számítanak. Viszont ha olyan területekhez kapcsoljuk a fogalmakat, mint például az élsportolók keresete vagy a divat világa, akkor a fiatalok is fogékonyabbak a téma iránt. A kisebbek számára élményt jelentenek a külső tréningek is – az állatkerti tréning alatt maguk ébredhetnek rá, hogy az állatok ellátása bizony pénzbe kerül. Félreértés ne essék, minimális lexikális tudás is kell, hiszen az alapfogalmak – hitel, bevétel, kiadás – megértése mindenképp szükséges, de látható, hogy a száraz „alaptananyag” körülbelül 100-150 oldalba belefér. Ugyanakkor rengeteg olyan terület van, amely első ránézésre messze áll a pénzügyi tudatosságtól, mégis olyan mindennapi élethelyzet, amelyet kezelnünk kell. Hogy példát mondjak: a klasszikus képzés kapcsán nehéz beszélni a szerencse szerepéről, miközben láthatjuk, hogy az emberek tömege vásárol hétről hétre lottószelvényt, és – sajnos – ettől várja a sorsa javulását. Arra is van számos szomorú példa, hogy a szerencse jótékony, segítő hatásait sem tudják kihasználni az emberek, mert nem készítették fel őket erre.

Miként dolgozzák ki az élmény- és kompetenciaalapú programjaikat?

A kezdetektől ki akartunk szabadulni a klasszikus képzés kereteiből. Ez is magyarázza, hogy trénereinknek csak harmada érkezett a szűken vett oktatás területéről, mi tényleg a komplex képzésben hiszünk. Eddig 36 oktatási modult dolgoztunk ki, a programok hatékonyságát pedig igyekszünk utánkövetéssel ellenőrizni.

Nagy kérdés, hogy mit ér az, ha a gyerekek ismereteit bővítik, miközben a pedagógusok hasonlóan segítségre, tudásra szorulnak a pénzügyi tudatosság terén.

Hat éve az ELTE-n négy féléves posztgraduális képzést is megvalósítunk pedagógusoknak, de fontosnak tartom hangsúlyozni, nem vagyunk szereptévesztésben: mi csak a közoktatás támogatói tudunk lenni a magunk szerény eszközeivel. Azt, hogy az oktatási rendszerbe gyökeret verjen a pénzügyi alapismeretek oktatása – a saját képzési programjaink mellett – csak a tapasztalataink átadásával, tanácsadással tudjuk segíteni. Ebben ugyanakkor nagyon is szeretnénk támogatni a pénzügyi tudatosságot fejlesztő stratégia kidolgozóit.

Mennyiből gazdálkodik ma az OTP Fáy András Alapítvány?

Éves költségvetésünk mintegy 800 millió forint, ennek döntő részét az OTP Banktól kapjuk. Ugyanakkor a program már eddig öt-hat sikeres európai uniós pályázatot nyert el. Ezek szolgáltak például forrásául annak, hogy Budapest és Nyíregyháza mellett immár Bukarestben és a szlovákiai Nagyszombaton is működik OK Központ.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja