A demokrácia bánja a minőségi újságírás válságát

Miközben a Google és a Facebook a hagyományos média által előállított tartalmakat ingyen felhasználva igyekszik növelni reklámokból származó bevételeit, a minőségi újságírás haldoklik az egyre növekvő költségek miatt. A háborús újságírás a korábbinál veszélyesebb és drágább lett – mutatott rá Jean-Francois Leroy, a Visa pour l'Image nemzetközi fotófesztivál elnöke.

„Miközben a vietnami és a délszláv háborúban sok újságíró életét vesztette, nem ők voltak a valódi célpontok. Ez megváltozott” – mondta Leroy. Idén ötven újságírót gyilkoltak meg a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi jogvédő szervezet szerint. A felkelők és bűnbandák sokszor váltságdíj reményében rabolják el a sajtó munkatársait.

„Egyre költségesebb tudósítani az irakihoz hasonló konfliktusokról” – hangsúlyozta Leroy. „A biztonsági költségek robbanásszerűen megnőttek. Helyi kapcsolatokra, testőrökre, tolmácsokra és sofőrökre van szükség” – tete hozzá.

A The New York Times című amerikai napilap néhány évvel ezelőtt 10 ezer dollárra (nagyjából 2 800 000 forintra) becsülte egy bagdadi sztori napi költségét

– tudatta.

Az oknyomozó újságírás helyzete is egyre kilátástalanabb – mutatott rá Gerard Ryle, a washingtoni székhelyű Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) vezetője.

Az ICIJ dolgozta fel a Panama- és a Paradise-iratokat, amelyek a világ leggazdagabb embereinek – vállalkozóknak, politikusoknak, sportolóknak, hírességeknek – és vállalatainak offshore tevékenységéről tartalmaznak információkat.

A Panama-iratok feldolgozása az ICIJ-nek 2 millió dollárba (mintegy 560 millió forintba) került.

„Az újságírás az életéért küzd” – állította Ryle, mondván: „A hirdetési modellek, amelyeknek köszönhetően eddig fennmaradt, már nem működnek, és a média egyelőre nem talált új megoldásokat. A megszorítások először az oknyomozói tevékenységet veszik célba, mert drága. Nemcsak időigényes, hanem nagyon kockázatos is, és néha nem is kerekedik ki belőle semmilyen történet” – hangsúlyozta.

Ryle szerint

a demokrácia látja kárát annak, hogy költséghatékonysági okokból egyre kevesebb újságíróra bíznak egyre több munkát.

„Nagy a nyomás a fiatalabb újságírókon, hogy többet és még többet írjanak, miközben nincs idejük ellenőrizni az adatokat vagy kutatni” – magyarázta.

Az ICIJ vezetője szerint az oknyomozó újságírás a nehézségek ellenére reneszánszát éli egy maroknyi elhivatott újságírónak, valamint az őket finanszírozóknak köszönhetően.

Donald Trump amerikai elnök és az „álhírek” korában az újságírókban ég a bizonyítási vágy, az emberek pedig támogatják munkájukat, mert úgy érzik, a demokráciának szüksége van rá – magyarázta Ryle.