Többet fektetnek a jövőbe a többgenerációs cégek

A magyar családi vállalkozások csak nagyon kevés szempontból, és minimálisan különböznek a többi kis- és középvállalkozástól. Radácsi László, a Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója a Világgazdaság Magyar vállalatok, családi vállalatok című konferenciáján elmondta:

2016-ban döntött úgy az egyetem, hogy a kkv-k szakértőjévé és támogatójává szeretnének válni. Ehhez azonban átfogó ismereteket kell szerezniük, ennek érdekében tavaly kétkörös empirikus adatfelvételbe kezdtek. A kutatást nehezítette, hogy nincs egységes definíció arról, pontosan mely cégek a családi vállalkozások, számukat 10-50 ezerrel becsülték különböző források.

A vállalkozásfejlesztési központ kutatói létrehozták saját definíciójukat: családi vállalkozás, amely annak tartja magát, vagy ahol a cég legalább 51 százaléka egy család tulajdonában van, és a család részt vesz a vállalkozás irányításában, működtetésében.

Ez alapján jelenleg Magyarországon 29500 családi vállalkozás működik, vagyis a kkv-k 58 százaléka ide sorolható. Főként a házaspárok munkaterepei ezek, és csak nagyon kevés, mindössze 2800 többgenerációs családi vállalkozás működik. A generációváltás nagy akadály a vállalkozások fejlődésében, és pusztán 30 százalékuk éli ezt túl.

Az az adat is beszédes, hogy a fiatal, végzős egyetemistáknak csak az 5 százaléka gondolkodik saját vállalkozásban

– tette hozzá Radácsi. Kiemelte, a generációváltás a vállalkozások 39 százalékát érinti néhány éven belül. A szakember szerint a generációváltás során a legnagyobb probléma, hogy a családi cég gyakran nem elég vonzó perspektíva a fiatalok számára, és a “keresztapa”, a központi figura szerepet sem egyszerű átruházni. Minden vállalkozásnak szüksége lenne egy cégutódlási tervre.

A többgenerációs családi vállalkozások alkalmazotti létszámban, és árbevétel tekintetében valamivel fejlettebbek az egygenerációs cégeknél, és pénzügyi előnyre is fordítható az, hogy erősebb irántuk a bizalom. A munkaerőhiány ugyanúgy érinti a családi vállalkozásokat, mint a többi céget, pedig a kutatók szerint a hosszú távú gondolkodás miatt vonzóbbnak kellene lenniük a munkavállalók számára. Ennek azonban Radácsiék nyomát sem látták a kutatás során.

A többgenerációs családi vállalkozásokra már inkább jellemző, hogy nagyobb munkavállalói bizalmat kapnak.

Gyakran szó esik arról, hogy a hazai kkv-knak még lenne hova fejlődniük, ezt az is alátámasztja, hogy önbevallási alapon a magyar vállalkozások harmada semmilyen innovációt nem hajtott végre az elmúlt években. Ugyanakkor a kutatásból az látható, hogy a családi vállalkozások innovációs hajlandósága, a jövőbe való befektetés erősebb, mint a többi cég esetében.

A kutatók számára a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a magyar családi vállalkozások háromnegyede teljes mértékben etikusnak tartja magát.