Tovább erősödhet az online letöltés piaca, ez nem kedvez a moziknak

A Netflix a kétezres évek elején postán kölcsönözhető DVD-filmekkel indult, majd a közgazdászok érdeklődését is felkeltő üzleti modellel, az online letölthető filmekkel 2010 környékén már százmillió felett volt az előfizetői száma. Fejenként havi nyolc dollárt fizettek a szolgáltatásért. Ilyen bevételek mellett a Netflix ezzel nagy hatalmat szerzett a világ teljes szórakoztatóiparát tematizáló üzletágban. Ezen a piacon van jelen a YouTube, a Hulu, az HBO és az Amazon is.

Erre a piacra akar betörni önállóan a Disney, amely most 71,3 milliárd dollárért felvásárolja a Rupert Murdoch által alapított News Corporationból lett Fox Entertainmentet, amely 2014-ben 21st Century Foxra változtatta a nevét.

A cég tulajdonosa a 20th Century Foxnak, amelyet nem mellesleg két magyar származású filmes alapított a múlt század elején. Ugyancsak a Foxé a Marvel stúdió és számtalan film-, valamint Magyarországon is ismert kábelhálózati tévécsatorna. A Disney büszkesége az aranytojást tojú tyúk, a Lucasfilm, amely a Star Wars-franchise birtokosa.

Első ránézésre az üzlet az összege miatt nem tűnik középtávon megtérülőnek, ugyanis a Fox csoport 14 milliárd dolláros adósságot is görget maga előtt. Ám mélyebben boncolgatva a helyzetet mégis inkább komoly üzleti lehetőségnek tekinthető tranzakció, főleg az így kialakuló és a Disney kezében összpontosuló szinergiák miatt.

Első körben a Marvel-filmeknél lehet majd érzékelni a változást. Idén véget ér a Bosszúállók-sorozat, amely a legismertebb Marvel-szuperhősök sztorija arról, hogyan kell megmenteni a Földet a gonosz erőktől.

Az utolsó rész nem csak egy történetet, egy korszakot is lezár, és egyben megnyitja a Marvel következő tízéves üzleti tervét, amelyben a szuperhősök elszakadnak a Földtől, és idegen bolygókon, valamint a világűrben vívják meg a csatáikat. (Az eddigi szuperhősös filmek történeteinek alapját főként a hetvenes és a nyolcvanas években megjelent képregények adták.) Az új történetek jellemzően már a kilencvenes években íródtak, vagyis a mai szemlélethez sokkal közelebb állnak, kevésbé kell a dramaturgiát aktualizálni.

A teljes cikk a hétfői Világgazdaságban olvasható