Emelkedő pályán a magyar csomagolóipar

Mintegy 630 milliárd forintos forgalmat ért el tavaly a magyar piacon a csomagolóipar, ez 9 százalékos növekedés a 2017-es bázisévhez képest – erről Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára nyilatkozott a Világgazdaságnak, szerinte az ágazati volumen a hazai GDP nagyjából 1,7 százalékát adja. A szervezet által vezetett statisztika öt különböző csomagolóanyag alakulását rögzíti: a papír és a műanyag mellett a fémét, az üvegét és a fáét. Előbbi kettő értékbeli részesedése fej fej mellett halad, 240 milliárd forintra tehető, az utóbbi három pedig egy 150 milliárdos tortaszeleten osztozkodik. Nagy Miklós úgy vélekedik, hogy a szektor teljesítménye évről évre gyarapodik a 2008–2009-es válságidőszak óta,

az általuk tömörített 65 vállalattól jellemzően arról érkezik visszajelzés, hogy folyamatos a leterheltségük.

A főtitkár a csomagolóipar által előállított mennyiség kapcsán azt mondta, hogy az a termékdíjas bevallások alapján kalkulálható. Eszerint 2018-ban 1,1-1,3 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ez mintegy 5 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi hasonló adathoz képest. Az, hogy az értékbeli és a mennyiségi növekedés üteme nem azonos, azzal magyarázható, hogy mivel a termékdíjak megállapítása tömegalapú, a csomagolóipar a megrendelői igények kielégítésére egyre könnyebb, de változatlan áruvédelmi képességgel rendelkező termékeket állít elő.

Erre a trendre az ágazat egy bizonyos határig képes reagálni, például a fém konzervdoboz vastagsága most 0,8 milliméter, a másfél literes PET-palack súlya pedig 20 gramm körül mozog

– jegyezte meg.

Az egyre könnyebb csomagolások ugyanakkor számottevő műszaki fejlesztést is igényelnek, amelyek bekerülése megjelenik a csomagolószerek árában is.

Az idei féléves számokra vonatkozóan a CSAOSZ még nem tudott részleteket közölni, de a sokéves tapasztalat szerint az első hat hónap erős periódus az iparágban.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható