Csaknem 1 százalékkal megugrott a hét elején az Európában irányadó Brent kőolaj hordónkénti ára a világpiacon. Az energiahordozó több mint egyhetes csúcsra, 65,7 dollárra drágult azt követően, hogy a hét végén Líbia két nagy olajtermelő létesítményét is blokád alá vettek katonai erők, leállítva a termelést.
A műveletet a Líbiai Nemzeti Hadsereg parancsnokához, Halifa Haftarhoz hű alakulatok hajtották végre. Ez a katonai kör a nemzetközileg elismert, fegyverszünetre törekvő kormány ellen vette fel a harcot.
A blokád után a líbiai állami olajtársaság (NOC) közölte, hogy napi 800 ezer hordóval csökken az ország kőolajtermelése.
A Reuters arról ír, hogy
a normál körülmények között 1,2 millió hordós napi mennyiséget előállító Líbia olajtermelése a szinte nullával egyenlő 72 ezer hordós napi szintre csökkenhet, ha hosszabb ideig tart a blokád.
Az ING elemzője, Warren Patterson ennél is tovább ment nyilatkozatában. Arról beszélt, hogy egy Líbiából kiinduló tartós – az olajtermelést is érintő – zavar azzal járhat, hogy az idei első negyedévben várhatóan túlkínálatos olajpiac átfordul, és többletmennyiség helyett hiány keletkezhet. Ennek pedig a nemzetközi árjegyzésre is erős hatása lenne.
A Bank of America (BofA) szakértői tegnap megemelték a kőolaj 2020-ra várható átlagárát. A bank elemzői szerint a Brent átlagára 62 dollár lehet idén a korábban prognosztizált 60 dollár helyett, míg a WTI árát három dollárral 57 dollárra emelték. Elemzésében a Bank of America kiemelte, hogy az árakat elsősorban a közel-keleti ellátás növekvő kockázatai és a bővülő kereslet hajthatja fel. Megjegyzik, hogy a kőolajtermelőket tömörítő OPEC további megállapodásai is befolyásolhatják az olajpiac irányát.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.