Líbia megint onthatja az olajat

Líbia a jövő hétre napi 260 ezer hordóra emeli olajkitermelését a korábbi 100 ezer hordóról – jelezte kedden az ország nemzeti olajvállalata (NOC). A fekete arany világpiaci ára rángatózásba kezdett a napokban, részben az arról szóló hírek miatt, hogy újraindulhat a termelés Afrika legnagyobb mezőin a már majd egy évtizede polgárháborúk bénította országban. Más is közrejátszott az áringadozásban, főképp az a félelem, hogy a járvány újabb hulláma ismét beleharaphat a keresletbe. A megújuló líbiai kínálat a rengeteg helyi bizonytalanság ellenére mindenképpen fontos tényező. Mielőtt 2011-ben megbukott Moammer Kadhafi diktátor rezsimje, Líbia termelése meghaladta a napi másfél millió hordót is. Ezt a szintet minden bizonnyal még megközelíteni is rendkívül nehéz lenne, de az újrainduló líbiai kutak jelentős mennyiséget hozzáadhatnak a globális kínálathoz, miközben a kereslet körül is sok a bizonytalanság.

Az olajtermelő országok OPEC+ csoportja a múlt héten megerősítette, hogy

az év utolsó hónapjában a járvány előtti szinthez képest 7,7 millió hordóval tartanák alacsonyabban a napi kitermelést.

Ezután érkeztek a hírek, hogy az oroszok által támogatott lázadó erőket vezető Halifa Haftár tábornok – egyes híradások szerint Moszkvában – megegyezett az ENSZ elismerte líbiai Elnöki Tanács képviselőjével az olajtermelés újraindításáról nyolc hónapnyi szünet után. A hárommilliárd tonna olajat rejtő Sarara mezőn meg is kezdődött a munka, és a líbiai olajkikötők felkészültek a tankerek fogadására. Még kérdéses, hogyan alakul a robbanékony líbiai belpolitika, és milyen ütemben sikerül technikai értelemben újraindítani az olajszektort.

A Goldman Sachs becslése szerint az év végéig 550 ezer hordóra futhat fel az ország napi termelése.

A Reuters három név nélkül nyilatkozó forrása szerint az OPEC komolyan veszi és szoros figyelemmel kíséri a piacra kerülő új kínálatot, de egyelőre nincs szó a termelés-visszafogás fokozásáról. Az egyik forrás szerint nagyobb fejtörést okoz a járvány.

A végeredményt az dönti el, hogyan reagálnak a kormányok a koronavírus-járványra a következő hónapokban. És erről mindenki csak találgatni tud

– mondta. A sok kérdőjelhez Kína is hozzátett: augusztusban már második hónapja lassult az olaj betárolása a világ második legnagyobb gazdaságában, és annak ellenére, hogy kifutóban vannak az áprilisi árösszeomlás idején felvásárolt hatalmas tételek, a magasabb olajár miatt csökkenhet az óriásfogyasztó importja.

A Brent olaj ára a múlt hét végi 44 dollárhoz közeli szintről a hét elején a líbiai hírek és a járvány okozta félelmek miatt 41 alá bukott, majd tegnap 41,5 dollár közelébe emelkedett vissza. A keresleti aggodalmakhoz egyebek között hozzájárultak a várakozások, hogy a kór terjedésének felgyorsulásától megrettent brit kormány új védőintézkedéseket vezet be, de a piacon később újraértékelték a helyzetet. „Mivel bármely új korlátozás várhatóan lokalizáltabb lesz, az olajkereslet felépülése így is folytatódik, habár lassabban” – idézte a Reuters Giovanni Staunovót, a UBS olajelemzőjét.

Kínai kézbe kerülhet egy brazil finomító

Három vételi ajánlatot is kapott a Petrobras Brazília az ötödik legnagyobb olajfinomítójára, ezért újabb ajánlattételi kört hirdet – jelentette be a dél-amerikai ország többségi állami tulajdonban álló olajtársasága. Piaci pletykák szerint a Paraná államban található Repar finomítóra licitáló befektetőket, azaz a helyi Ultrapart és Raizent – az utóbbiban a Shellnek is jelentős részesedése van –, valamint a kínai Sinopecet ajánlataik emelésére kérte a Petrobras vezetése. A cég csak annyit közölt: ha túl alacsony árat kínálnak, inkább lemondanak az értékesítésről. Csavar a történetben, hogy a brazil legfelső bíróság holnapután dönti el, hogy egyáltalán eladható-e a létesítmény. A Repar napi 208 ezer hordó olaj feldolgozására képes, és Brazília finomítói kapacitásának 9 százalékát biztosítja. | m. e.