Búcsúzóul üt még egyet a Huaweien Donald Trump, és most már az a kérdés, hogy a nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozás mennyire állja meg a helyét a kínai telekomóriással szemben, amely évek óta vörös posztó a leköszönő elnök szemében. A Kínával ugyancsak kritikus Joe Bidennek nem az lesz elnökként az első dolga, hogy áttekinti az elmérgesedett helyzetet, igaz, erre lesz ideje, hiszen a legújabb intézkedések zöme leghamarabb három hónap múlva lép vagy léphet hatályba. A sorozatos korlátozások után a Huaweijel még üzleti kapcsolatot ápoló amerikai cégeket – köztük a csipgyártó Intelt – a Trump-adminisztráció figyelmeztette, hogy
visszavonja szállítási engedélyüket, és tucatszám dobja vissza a kínai kiszállításra vonatkozó függőben lévő kérelmeket. A Reuters forrásai szerint hivatalosan meg nem nevezett négy cég nyolc szállítási engedélyét vonják vissza, de a hónapok óta elbírálás alatt lévő kérelmekkel sem tesznek kivételt.
Úgy tudni, az amerikai technológiát alkalmazó japán Toshiba memóriacsip-gyártó utóda, a Kioxia lehet az egyik vesztes az Intel mellett. Bizonyára nem véletlenül esett a dél-koreai Samsung Electronics és a japán Advantest csipgyártó árfolyama 1,5-1,5, a Tokyo Electroné pedig majdnem 1 százalékkal, hiszen ők is alkalmaznak olyan amerikai gyártástechnológiát, amelynek a termékei a kínai iparvállalatok számára hozzáférhetetlenné válnak, ha a tiltás hatályba lép. Az érintett cégeknek húsz napjuk van arra, hogy észrevételt tegyenek, azt a kereskedelmi tárca 45 nap alatt elbírálja, és újabb 45 nap lesz a jogorvoslati lehetőségek kimerítésére. Nem csekély tételről van szó, a kereskedelmi tárcánál 150 engedély van függőben – és látszik befagyni – összesen 120 milliárd dollár értékben.
Globálisan még nagyobb, 280 milliárd dollárra tehető a kifejezetten a Huaweinek alkatrészeket, félkész termékeket szállító, valamint technológiát és szolgáltatásokat biztosító cégek kiesése.
A távközlési hálózatok építésében világelső Huaweien ezek szerint kész fojtófogást alkalmazni Washington. Eközben lehet, hogy lábon lövi magát, saját magát és az iparát is kényszerhelyzetbe hozza. Elsősorban az Intelt, a világ egykor vezető csipgyártóját, amelynek már tavaly augusztus óta nem engedélyezik, hogy az új generációs 5G-mobilhálózatok kiépítéséhez felhasználható komponenseket szállítson a Huaweinek. De akkor még az avultabb műszaki színvonalat képviselő csipek szállítása elé nem gördítettek különösebb akadályt, bár mindegyik tételt külön engedélyeztetniük kellett. Az Intel másokhoz hasonlóan nem kommentálta a belengetett tiltásokat, vélhetően azt remélik, hogy a Kína-ellenes technológiai szankciók rapid bevezetésére az utolsó két hónapra a szaktárcához vezényelt Corey Stewart magánakciójáról van csak szó.
A Huawei és az új kormányzat viszonyát tekintve jelzésértékű lesz, hogy Bidenék mit lépnek a Kanadában 2018 novembere óta házi őrizetben tartott Meng Van-csou, a Huawei pénzügyi igazgatója ügyében, akit Trump Amerikában akart felelősségre vonni ipari kémkedés vádjával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.