Nő a feszültség a vendéglátósok körében

Katasztrófa sújtotta területté vált a fővárosi vendéglátóipar. A Budapesten és környékén működő vállalkozásoknak a nyáron felpörgő belföldi turizmus sem hozott a konyhára, inkább még a helyi vendégeket is elszívta a Balatonra – nyilatkozott a Világgazdaságnak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke.

A vállalkozók elkeseredtek és egyre feszültebbek, a munkahelymegtartó támogatások már nem elégségesek, a vállalkozások megtartása lett a tét.

Ehhez a fővárostól, a helyi önkormányzatoktól és a kormánytól egyaránt segítséget várnak a tartalékaikat mostanra felélő, hitelből életben tartott cégek tulajdonosai.

Az 50 ezer hazai vendéglátóhely ötöde, vagyis tízezer egység működik Budapesten, ahol több ezer, zömében mikro- és kisvállalkozás került tragikus helyzetbe a kényszerű korlátozások miatt.

A többségében nagy cégek által működtetett szállodaiparral ellentétben a vendéglátás gerincét a jellemzően egy éttermet működtető családi vállalkozások alkotják – mondta az ipartestületi elnök.

A valós helyzetet még felmérni sem lehet igazán. Azok a vidéki vendéglátóhelyek is veszélybe kerültek, amelyek nem népszerű nyaralóhelyeken működnek, hiszen még a nyári tömeg is elkerülte őket

– sorolta Kovács László, aki szerint akár teljes összegű bértámogatásra, az adók és járulékok elengedésére, valamint szolidaritási adóra és legalább egyszeri fennmaradási támogatásra is szükség van ahhoz, hogy megmaradhasson a szektor esélye az újraindulásra.

Bécs mintájára Budapest is a vendéglátás segítségére siethetne – hangsúlyozta az MVI elnöke –, de elkeserítően nagy a csend: sem a főváros, sem a kerületek részéről nem hangzott el még gesztusértékű ajánlat sem. A tisztességesen működő vállalkozásokat, amelyek munkáltatóként és adófizetőként is törvénytisztelően és nyereségesen üzemeltek, most a legfontosabb pillanatban lehetne igazságosan segíteni a szakmai testület szerint. Az egybehangzó ágazati álláspont az, hogy a támogatások és kedvezmények bővítésére, újak bevezetésére és mindezek meghosszabbítására van szükség legalább az újranyitást követő három hónapra is.

Csak később derül ki, hogy hány vállalkozás maradt talpon. Országosan 30 százalék körül is lehet majd a lemorzsolódási arány, bár prognózist alkotni most a legnehezebb

– teszi hozzá rögtön Csapody Balázs balatoni étterem-tulajdonos, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke. A kiüresedett kasszával, eladósodva rajthoz álló cégeknek a kezdeti eufória kevés lehet ahhoz, hogy elérjék az első mérföldkövet, a járvány utáni harmadik hónapot. Ráadásul azt sem tudni még, hogy a lehetséges vendégkör milyen anyagi helyzetben lesz, hogy mennyivel kevesebben járnak majd étterembe, és költenek ott.

Az egyéni vendéglátósok szó szerint a végsőkig kitartanak a személyzetük mellett, inkább a pénzügyi befektetőkre jellemző, hogy elengedték a dolgozóikat, és kiszállnak az üzletből, ha az nem a várt szinten pörög

– mondja Csapody Balázs. A nyár vidéken jó volt, de már ott is befagyott a piac hónapokkal ezelőtt. A házhoz szállításra csak a nagyvárosiak vevők, leginkább Budapesten. A melegkonyhás éttermek nagyjából harmada szállíthat házhoz, de csak a próbálkozók 20 százaléka tesz abból szert számottevő forgalomra, ami összességében nem sok.

Mivel egyre gyakrabban nyitnak ki az éttermek helyben fogyasztásra is, megszigorodott a vonatkozó jogszabály.

Az ilyen szabályszegők büntetése az első alkalommal eddig hathavi teljes kötelező zárvatartás volt, a visszaesők esetében már egy év, a bírság pedig százezer forinttól egymillió forintig terjedt.

Mostantól a tiltás ellenére másodszor is kinyitó étterem üzemeltetőjének legalább egymillió forintot kell fizetnie, a felső határ ötmillió forint.

Vasárnap délben a Hősök terén tüntetők követelték a kijárási tilalom és az éttermek zárvatartásának lazítását az Index tudósítása szerint.