Közbeszerzés és nyertes is van, mégse lehet a BKV-val hajózni a Dunán

A Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt. (Magyar Kikötő) ajánlatát hozta ki nyertesnek a BKV a hajós közösségi közlekedés tárgyában kiírt tenderen. A fővárosi cég még 2020 júniusában indította el a nyílt uniós közbeszerzést a BKV hajókkal történő hivatásforgalmú, menetrendszerinti közszolgáltatás üzemeltetése. A szerződés mennyisége tervezetten 60 ezer üzemóra 36 hónapra, vagyis három évre. A Magyar Kikötő a közszolgáltatás lebonyolítása mellett köteles a hajók teljeskörű üzemben tartási tevékenységét is elvégezni, továbbá a kikötőkkel kapcsolatos feladatokat is ellátni.

A társaság által ajánlott üzemóradíja áfa nélkül számítva 30,99 ezer forint, tehát a maximális 60 ezer üzemórára vetítve nettó 1,859 milliárd forint.

Ez volt a legolcsóbb az érvényesen benyújtott pályázatok árai közül: a Rubin Group 33, a Rudas és Társa által képviselt konzorcium pedig 38,5 ezer forintot kért volna. A BKV a Dunai Személyszállító Kft., a Hajózni Jó Kft., valamint a Panoráma-Deck Hajózási Kft. ajánlatát érvénytelennek mondta ki.

A beszerzés érdekessége, hogy a BKV vezérigazgatója, Bolla Tibor május végén még azt jelentette be a Telex.hu-nak adott nyilatkozatában, hogy 2021-ben nem lesz a Duna budapesti szakaszán közszolgáltatásban végzett, menetrendi hajóközlekedés, mivel a koronavírus-járvány miatt a főváros, a BKV és a BKK is forráshiányos.

A tevékenység alapból évi 300-500 millió pluszköltséggel jár a BKV-nak (ennyit kell ráfizetni a hajójegyek bevétele mellett), a cégvezetés ezért úgy döntött, hogy az idén ezt a pénzt inkább az alaptevékenységre, buszokra-villamosokra költi.

Viszont a mostani tender három éves ciklusának nettó 1,859 milliárdos értéke éves bontásban átlagosan mintegy 620 millió forint. A BKV az ellentmondásos helyzetre lapunknak egyfelől leszögezte, hogy a szerződés a felek aláírásától lép hatályba, ami még nem történt meg. Ennek oka feltehetően a csaknem féltucatnyi, részben folyamatban lévő vitarendezési kérelem, hiszen a szerződéskötési moratórium június 21-én lejárt.

Vagyis papíron legalábbis nem lenne kizárt, hogy mégis megteremtődik a feltétele annak, hogy az idén is legyen menetrendi hajóközlekedés a Dunán. A BKV ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi információk szerint 2021-ben a jelzett forráshiány miatt ez még nem indul meg.

Az eredetihez képest drágábbnak tűnő konstrukció kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az éves üzemeltetési díj elvi maximuma csak becsülhető, mert a 60 ezer menetrendi üzemórát számos tényező befolyásolhatja, így például az időjárás, vagy a vízállás, de az üzemórák száma a mindenkori rendelkezésre álló fedezet alapján is csökkenhet.

A BKV tehát nem vállalt kötelezettséget évi 20 ezer üzemóra megrendelésére, és évi több, mint 600 millió forint kifizetésére sem

– hangsúlyozták. Azt is kiemelték, hogy 2012 óta külső partnerek bevonásával látják el a hajózási tevékenységet, amely alapvetően a fenntartási költségek optimalizálása miatt indokolt: a BKV nem rendelkezik hajózó személyzettel, és így biztosítható gazdaságosan és a kereslethez alkalmazkodóan rugalmasan az üzemeltetés.