A kínálat is csökkenhet és a termelőket is károsíthatja az új törvény

A kiskereskedelmi vállalkozások egyelőre felmérik, milyen hatással lehet rájuk az élelmiszerláncot szabályozó törvény módosítása – mondta a VG-nek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Február elsején lép hatályba a változás, amely szerint a legnagyobb élelmiszer-áruházaknak kötelező lesz felajánlaniuk az élelmiszerárut legalább 48 órával a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek (ÉMK).

A VG által megkérdezett áruházláncok jelezték: a beszolgáltatás gyakorlati tudnivalóiról még nem kaptak információt sem az Agrárminisztériumtól, sem pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). Többen azt is nehezményezték, hogy nem vonták be őket a részletek kidolgozásába, holott a szakmai párbeszéd alkalmas lehetett volna a jó gyakorlatok megosztására.

Bár a törvény már a jövő hónapban hatályba lép, az OKSZ főtitkára emlékeztetett, hogy az első élelmiszerhulladék-csökkentési terveket csak május végéig kell benyújtaniuk a legnagyobb élelmiszer-kereskedőknek, vagyis a törvénymódosítással életre hívott program leghamarabb júniusban indulhat el. A fogyaszthatósági idővel, továbbá a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozik a szabályozás.

A módosítás azokat a kereskedőket érinti, melyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.

Pedig a szektor legnagyobb szereplőinek terhei egyébként is nőnek, miután a kiskereskedelmi vállalkozásokra kiszabott különadó maximális mértéke 2022. február elsejei hatállyal 2,5 százalékról 2,7-re nő. Az adóemelés a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel 100 milliárd forintot meghaladó részére vonatkozik.

Ebbe a körbe tartozik a Lidl, a SPAR, a Tesco, az Auchan, a Penny Market és az Aldi is.

Az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentését célzó törvénymódosítás létjogosultságát az adja, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint világviszonylatban a megtermelt élelmiszer harmada soha nem kerül fogyasztásra. Az Európai Unióban évente mintegy 90 millió tonna, Magyarországon pedig 600 ezer tonna élelmiszer vész kárba az élelmiszerláncban. Az áruházláncok ugyanakkor éppen azt sérelmezik, hogy az élelmiszer-hulladék mindössze 5 százaléka keletkezik a kereskedelemben, a fennmaradó 95 százalékért a szállítók vagy a fogyasztók a felelősök. A mostani törvénymódosítással mégis bírsággal sújthatók azok a bolthálózatok, amelyek nem készítenek mentési tervet, vagy készítenek, de éves szinten több mint 2 százalékkal átlépik az élelmiszer-hulladék tervezett mennyiségét. Az üzletek az élelmiszert karitatív szervezeteknek is felajánlhatják, a jogszabály célja ugyanis az, hogy a lejárathoz közeli áru a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön.

A VG-nek több nagy áruházláncnál is azt mondták a 2 százalékos küszöb kapcsán, hogy bármilyen kifinomult előrejelző rendszerekkel dolgoznak is, nehéz garantálni, hogy a megengedett határon belül maradjanak. Különösen akkor, ha változnak a körülmények, például a járvánnyal összefüggésben volt már példa a nyitvatartási idő rövidítésére. A bírság elkerülésére való törekvés azt is maga után vonhatja, hogy több árukörben csökken a kínálat, ha pedig az üzletláncok kevesebbet rendelnek a beszállítóktól, annak sok esetben éppen a magyar termelők lehetnek a károsultjai.

Magyarországon fejenként átlagosan 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelünk egy évben, ennek a fele elkerülhető lenne, vagyis ekkora a pazarlás – erre még az ünnepek előtt hívta fel a figyelmet a Nébih. A karácsonyi időszakban az átlagosnál is több étel végzi a szemetesben: nem csupán a sütés-főzéssel járó elkerülhetetlen élelmiszer-hulladékokról van szó – mint például a tojáshéj –, hanem sokszor a megmaradt készételek is a kukába kerülnek.

Az élelmiszermentést célzó törvénymódosítás kapcsán Nagy István agrárminiszter arra emlékeztetett: az unió 2020 tavaszától már lehetővé tette a lejárt minőségmegőrzési idejű, így kereskedelmi forgalomban nem tartható, de emberi fogyasztásra alkalmas termékek karitatív célú felajánlását. Ezzel a kereskedelemben jelentősen megnőtt az élelmiszermentésbe bevonható termékek mennyisége, és szükségessé vált a kapcsolódó újraelosztási rendszer továbbfejlesztése. A fő cél az, hogy a hazai kiskereskedelmi láncokban a jelenlegi évi 60 ezer tonna veszendőbe menő élelmiszerből eddig megmentett 10 ezer tonnányi mennyiséget feljebb tornásszák a létrejövő Élelmiszermentő Központ koordinatív közreműködésével. A tárcavezető hangsúlyozta: az új központ nem írja felül és nem veszi át az egyes kereskedelmi szereplők kialakult élelmiszermentési intézkedéseit.

Egyeztetés az élelmiszerláncok képviselőivel

Hétfőn reggel az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával, valamint az Auchan, a Lidl, a Spar és a Tesco vezetőivel folytattunk megbeszélést az élelmiszermentéssel kapcsolatban - ismertette Nagy István agrárminiszter. A szakmai kérdésben korábban mellőzött áruházláncoknak tehát konstruktív párbeszédben lehetett részük. A tárcavezető kiemelte: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és Élelmiszermentő Központ elsősorban útmutatókkal kívánja segíteni az élelmiszerpazarlás csökkentését. A kiskereskedelmi egységek felajánlási rendszerét az egyes élelmiszerláncok sajátosságait figyelembe véve szükséges kialakítani.