Stratégiai pozícióvesztéstől szenved a hazai gyógyszeripar

A piaci turbulenciák hatása és a magyar gyártók stratégiai pozícióinak gyengülése gyógyszerhiányhoz, az ellátásbiztonság megrendüléséhez vezethet – hívják fel a figyelmet a gyógyszeripar piaci folyamatait ismerő szakemberek. A gyógyszerszektor zászlóshajói a háború által legsúlyosabban érintett magyar cégek közé tartoznak, az Oroszország és Ukrajna felé irányuló magyar gyógyszerexport az utolsó békeévben a teljes magyar kivitel csaknem 10 százalékát tette ki – derül ki a VG birtokába került adatokból.

Már háromszázalékos visszaesést mértek

Minden második itthon eladott doboz gyógyszer magyarországi gyárból kerül a patikákba, és a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy hazai gyártású alapvető gyógyszerekből tartós hiány alakult volna ki. Most azonban ez az opció is a lehetséges forgatókönyvek között van, az átmeneti termékhiányok száma máris magas, és a tendencia emelkedő. 

A hazai gyógyszergyártók árbevétele 2020 után 2021-ben is nőtt, az export azonban tavaly már csökkent, a hazai gyártás pedig idén februárban több mint 3 százalékos visszaesést mutatott. 

Korábban a magas beruházási arány és az intenzív innováció miatt a pandémia időszakában válságállónak bizonyult a hazai gyógyszeripar, az elhúzódó krízis azonban olyan kockázatokat is felszínre hozott, amelyek már az idén éreztetik hatásukat. A háború, az energiaválság és a közelítő recesszió nemcsak a magyar gazdaság egyik leginkább exportképes ágazatának külpiaci kilátásait, hanem potenciálisan immár a magyar emberek gyógyszerellátásának folyamatosságát is fenyegetik – vélik szakemberek. 

Felhívták a figyelmet arra, 

hogy a járványidőszak szétszabdalta az ellátási láncokat, lényegesen lassúbbá, drágábbá és bizonytalanabbá téve például nemcsak az Ázsiában, hanem több Európai Unióban gyártott alapanyag beszerzését is, ami komoly kockázatokat rejt, hiszen az európai gyógyszergyárak több mint 60 százalékban ázsiai előállítású összetevőkkel dolgoznak.

Az elmúlt hónapokban a szállítmányozási árak és a rakományok célba jutásához szükséges idő a háromszorosára nőtt. 

Emellett az Ukrajnában zajló háború miatt az olajár egy év alatt a duplájára, a gázár a sokéves átlag 6-7-szeresére nőtt. 

Mivel a gyógyszeripar, hasonlóan a vegyiparhoz, jelentős gázfelhasználó, ez a hatás már az alapanyagok előállításánál is felfelé hajtja az árakat. 

A Covid-járvány alatt is érzékelhető volt, hogy a globális gyógyszerkereslet tartósan nagyobb, mint a kínálat, ami azzal jár, hogy a gyártók szelektálni kényszerülnek az egyes piacokon elérhető profit szerint. Ami pedig a bevételeket illeti: a közfinanszírozott, vagyis a tb-támogatási rendszerbe befogadott gyógyszereket az állam számára 2007 óta változatlan áron biztosítják a gyártók. Ez az intézkedés a betegek és a biztosító pénztárcája szempontjából előnyös, ám a külpiacokon jelentős versenyhátrányt jelent: mivel a gyártó ország árait a külpiacokon is referenciaárként használják, az exportárak a magyar árakat alapul véve alakulnak ki. 

Az ágazat jelentős adó- és járulékbefizető, a gyógyszerkassza minden ötödik forintját a gyártók fizetik be, részben különadók formájában. Az iparág 30 ezer embernek biztosít munkát, és a nemzetgazdasági k+f-ráfordítás 10 százalékát adja. 

A gyártók k+f-költései az elmúlt 10 évben 40 százalékkal, 53,5 milliárdról 70 milliárd forintra nőttek – derül ki a Századvég novemberi elemzéséből. 

Nehezebb időszak jön a Richternél, mondta egy keddi sajtótájékoztatón Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója. Kiemelte: 

Oroszországban márciusban a lakosság gyógyszerfelvásárlásba kezdett, az áremelésektől és a gyógyszerhiánytól tartva .