Amikor az extraprofit-adó által érintett szektorok közé sorolta a kiskereskedelmet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a szektor 16,2 százalékos márciusi növekedésére hivatkozott, a Központi Statisztikai Hivatal által pénteken ismertetett adatok szerint az áprilisi bővülés pedig attól alig eltérő, 15,8 százalékos volt. Az elemzők úgy vélekednek, hogy a kiskereskedelmi forgalom további dinamikus bővülése várható, ugyanakkor az év második felében már fokozatosan lassulhat a fogyasztás növekedése.
A pluszterhek kapcsán az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már jelezte: az extraprofit-adó mértékét az ágazat esetében továbbra is az árbevétel alapján kell kiszámolni, így közvetlenül nem kapcsolható össze a piaci szereplők nyereségével, azaz ebben a formában nem értelmezhető.
Az OKSZ szerint bár a kiskereskedők forgalma valóban nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ennek a hátterében főként az áll, hogy a tagvállalatai magasabb áron tudják csak beszerezni, így értékesíteni is a termékeket, vagyis a pluszárbevétel nem jár együtt a profit növekedésével.
A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján a kiskereskedelmi adó előirányzata 172,7 milliárd forint, amely 84,5 százalékkal haladja meg a várható idei teljesítést, összhangban a felső két adókulcs emelésével. Ez azt jelenti, hogy 30 és 100 milliárd forint nettó árbevétel között már nem 0,4, hanem 1 százalék lesz az adó mértéke, 100 milliárd forint felett pedig 4,1 százalék. Ez a kulcs eredetileg 2,5 százalék volt, februárban emelkedett 2,7 százalékra. A gyakorlatban ez azt feltételezi, hogy például 700 milliárd forintos éves forgalom szerinti adóalap esetén az a vállalat, amely eddig 18,9 milliárd forintot fizetett, ezután 28,7-et fog.
Ez a sok százmilliárdos bevételeket látva első ránézésre elviselhetőnek tűnik, csakhogy a kiskereskedelmi láncok zöme a lehető leghatékonyabb működéssel sem képes 3-5 százaléknál nagyobb árbevétel-arányos eredményt elérni.
A piaci szereplők szerint azzal sem biztos, hogy számolt a kabinet, hogy az élelmiszerárstop nekik ágazati szinten eleve 25-30 milliárd forintos kiesést okoz, csak a február–júniusi időszakban ennyivel támogatják a magyar családokat.
Mivel a meghatározó ágazati szereplők közül többen márciustól februárig tartó üzleti évet írnak, egyelőre nehéz konkrét számításokat végezni, főként úgy, hogy a hagyományos, január–decemberi könyvelésűek egy részének sem jelent még meg a beszámolója az Igazságügyi Minisztérium hivatalos céginformációs platformján. A Trade Magazin napokban megjelent 2021-es kiskereskedelmi toplistája alapján azonban úgy tűnik, a különadó legnagyobb részben a Lidlt érintheti (921,8 milliárd forint bruttó árbevétel), megelőzve a SPAR-t (791,8) és a Tescót (765). Noha az adófizetési kötelezettség alapja nem a bruttó, hanem a nettó bevétel, várhatóan így is hasonló erősorrendet kapunk.
Az éllovas Lidl mellett a szintén német hátterű Aldi és a Penny Market is jól teljesít, ami összefügg azzal, hogy hatékony beszerzési modelljük és egyedi logisztikai megoldásaik révén a diszkontok egyre inkább versenyelőnyben vannak a szupermarketekkel szemben.
Emlékezhetünk, hogy az Aldi a piac hatodik diszkontláncaként jelent meg 2008-ban Magyarországon, a szegmens akkor vált háromszereplőssé, amikor a Jééé (2000) és a Plus (2008) után a Profi (2012) is lehúzta a rolót. Szakértők szerint a hipermarket-koncepció egyre kevésbé üzemeltethető fenntarthatóan, gazdaságosan, ezért ma az a fő kérdés a kiskereskedelemben, hogy melyik az új nyerő formátum. A többség egyetért abban, hogy a siker receptje a diszkontok és a szupermarketek között van. Az utóbbi években a több szakterületen is megmutatkozó hatékonyságnak köszönhették látványos megerősödésüket a diszkontok, először is annak, hogy
felismerték, 20–40 ezer helyett 8–12 ezer termék is elegendő a fogyasztóknak.
Ugyanakkor nyitottak a szupermarketek jellemzőinek adaptálására, növelték a frissáru-kínálatot, helyben készült péksüteményekkel rukkoltak elő, bővítették a zöldség-gyümölcs szortimentet, a kiemelt lokációkban pedig esetenként csemegepultot is kihelyeztek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.