Sorra nyeli el a vizes cégeket a Nemzeti Vízművek

Az idén a negyvenből legalább tíz víziközműcég bemenekül az állam oltalma alá a VG értesülése szerint. A maradék többsége még tartaná magát, de néhány kivétellel jövőre szintén bedobná a törülközőt. A törülköző bedobása itt azt jelenti, hogy mivel a szolgáltató a jelenlegi szabályozási környezetben nem tudja elvégezni a feladatát, él azzal a jogszabályi lehetőségével, hogy az eszközeit térítésmentesen átadja az állami tulajdonú Nemzeti Vízművek Zrt.-nek. Az utóbbi az eszközökkel együtt a szolgáltató tevékenységét is átveszi, fenntartja. A jövő évig még váró szolgáltatók most részben az idő szorítása miatt nem lépnek, mert arról a tulajdonos önkormányzataiknak szeptember 20-ig kellene dönteniük.

Egyre rosszabb  

A hazai víziközmű-szolgáltatók működése a víz- és csatornadíjak befagyasztása óta évről évre nehezebb, mert bevételeikből csak a legszükségesebb karbantartásokra, javításokra futotta. Érdemi fejlesztésekre néhány kivétellel nem maradt pénzük, mellesleg új dolgozók felvételére, de még a meglévők megtartására sem. Közben szintén évek óta ugyanúgy kell fizetniük vezetékeik hossza alapján a vezetékadót, mint azoknak az áram- és gázszolgáltatóknak, távközlési vállalatoknak, amelyeknek az árbevétele a vezetékeik hosszára vetítve sokkal nagyobb, mint a vizes cégeké. Legrosszabb helyzetben a nagyobb területen kisebb számú lakosságot ellátó, vagyis fajlagosan drágábban működő vidéki szolgáltatók vannak, és nem sok segítséghez juthatnak tulajdonosaiktól a kis, települési önkormányzatoktól sem.

Game over

A kegyelemdöfést azonban az elszabadult villamosenergia-árak adták meg az ágazat szereplőinek. Információink szerint egyre nehezebben fizetik áramszámláikat, az utalásokkal el-elmaradnak vagy már fel is hagytak vele. Ilyen helyzetben ígéretes lehetett számukra, hogy az önkormányzati tulajdonú víziközmű-társaságokat és az önkormányzati szövetségek képviselőit egy hete megbeszélésre hívta össze a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkára, Raisz Anikó. A tárca közleménye szerint arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a kormány a hatályos jogszabályi keretek között hogyan tudja segíteni egy fenntarthatóbb működési struktúra kialakítását a lakosság folyamatos, magas szintű ellátása érdekében. Lényegében a Nemzeti Vízműveknek történő, említett ingyenes vállalat- és eszközátadásról volt szó. Ettől azonban húzódoznak az önkormányzatok, mert a korábbi években sokat költöttek vízközműrendszereik megteremtésére és fenntartására, így a városoknak például hatalmas, bár más módon pénzzé nemigen tehető vagyonról kellene ingyen lemondaniuk. Az idén egyébként még kapnak némi állami segítséget tevékenységük fenntartásához, de jövőre ennek vége.

A szinergia sem csodafegyver

Nem tudni egyébként, hogy az állami ellenőrzés alá kerüléssel mitől válna fenntarthatóvá egy olyan tevékenység, amelynek árbevétele messze nem fedezi a költségeit. Ágazati szinten már sokmilliárdos mínuszokról van szó, amelyeket aligha tüntetnek el a szervezeti változásoktól remélt előnyök. Ezt jól tükrözik a Nemzeti Vízművek Zrt. (NV) eredményei is. 

A cikk eredeti változatában a fenti mondatban, és egy helyen később is tévesen milliárd forintban szerepelnek a társaság helyesen millió forintos adatai. A hibát javítottuk, és elnézést kérünk érte. 

Mindazonáltal honlapján a társaság hangsúlyozza, hogy „a közszolgáltatások esetében (…) a hatékonyságnövelés, illetve kedvezőbb fogyasztói árszínvonal nagyobb eséllyel megvalósítható, ha a szolgáltatás nyújtói optimális üzemméret mellett működnek, és a kisebb szolgáltatók keresik az egymással való együttműködés nyújtotta előnyöket. Ugyancsak a hatékonyságnövelés lehetőségét rejti magában a közszolgáltatásért felelős önkormányzatok és az állam egymással való együttműködésének fokozása.”

Az, hogy az állami tulajdonú szolgáltatónál az állam besegít a költségek forrásának előteremtésébe, az áram- és a gáz egyetemes ellátásában már évek óta működik. Az e téren most folyamatban lévő változás nyomán e tevékenységek adott határig állami közfeladattá válnak, kényelmes helyzetet teremtve az áram- és a gázszolgáltatásra kijelölt két társaságnak.

Majd az állam

Nem tudni, hogy hasonló séma vár-e a víziközmű-szolgáltatásra, igaz, az egyelőre nem minősül közszolgáltatásnak. Az viszont látszik, hogy ahogyan nő az NV-hez csatlakozó szolgáltatók száma, úgy híznak az állami társaság terhei is. 2020-ban például az NV adózott eredménye ugyan 6,8 milliós veszteség volt, de a társaságnak akkor még nem volt szüksége költségvetési juttatásra, pontosabban nem kapott egyetlen fillért sem. Az NV a tulajdonosi joggyakorlója az állami tulajdonú víziközműrendszereken túl többek között az öt állami tulajdonú regionális víziközmű-társaságnak (ezek a DMRV Zrt., a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., az Északdunántúli Vízmű Zrt., az ÉRV Zrt. és a Tiszamenti Regionális Zrt.), valamint 2021. december 31-től a százszázalékos állami tulajdonú Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt.-nek. A társaság a tulajdonosi joggyakorlója egyes kisebbségi állami tulajdonú víziközmű-szolgálató társaságoknak is, ezek az Alföldvíz, a Bajavíz, a Bácsvíz, a Borsodvíz, a Heves Megyei Vízmű, a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató, a Nyírségvíz és a Vasivíz.