Az algákra épülhet a jövő klímavédelme
A klímaváltozás hatásai egyre szélsőségesebben hatnak a Földre, és a kutatók versenyt futnak az idővel, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki, amelyek visszafordíthatják a környezetszennyezés hatásait. De ki gondolta volna, hogy a megoldás már a természetben is létezik, és csak egy kicsit kell hatékonyabbá tenni.
Fotó: Frank Yvette / Délmagyarország
A Hannover Messe sajtókonferenciáján a Világgazdaságnak lehetősége volt megtekinteni a legújabb technológiai vívmányokat, amelyek az emberiség jövőjében kulcsfontosságú szerepet játszhatnak. A kiállítók között ott volt a német Festo automatizációs vállalat, amely csaknem egy évszázada foglalkozik a termelési folyamatok fejlesztésével.
A vállalat alapgondolata a természetes és az emberi megoldások ötvözése. Leglátványosabb projektjükben a biológiát veszik alapul energiatakarékos drónok kifejlesztésére, és már egy kisebb állatkertet is feltölthetnének a madár-, hal-, hangya- vagy akár kengururobotjaik.
A Festo legújabb projektjében is a természet adta az inspirációt. A klímaváltozás legnagyobb problémája az emberiség által termelt szén-dioxid, amelyet elsősorban a növények tudnának megkötni – s bár az esőerdők megóvása fontos, sajnos ez nem elég a károk visszafordítására. A valódi megoldást a tengerekben, tavakban és folyókban élő algák és moszatok nyújthatják.
A PhotoBionicCell egy óriási bioreaktor, amely a benne lévő algák segítségével köti meg a szén-dioxidot, termel oxigént és áramot, a végterméket pedig tápanyagként a mezőgazdaságban lehet felhasználni.
A gép első pillantásra úgy néz ki, mint egy óriási akvárium, művirág és atomreaktor keveréke: ez nem véletlen, hiszen valamilyen szinten ezeket a funkciókat látja el. A központi tartályba levegőt fecskendeznek, amely táplálja az algákat, és a víznyomással a csöveken keresztül felfelé úsznak, és a napra kerülnek. Itt megtörténik a fotoszintézis, azaz a vizet és a szén-dioxidot a moszat oxigénné és tápanyaggá alakítja, majd visszakerül a tartályba, és a folyamat elölről kezdődik. A trükk az, hogy az algák mozgatásával hatékonyabbá teszik a természetes folyamatokat, amire az apró növények egyedül nem lennének képesek.
Bár a szerkezet bonyolultnak néz ki, a sorozatgyártása könnyű lenne, az algáknak nincsenek különösebb szükségleteik, és a rendszert óriási méretűre lehet növelni: a sivatagba telepítve az algatelepek naponta több tonnányi szén-dioxidot tudnak megkötni, és a levegő tisztításával helyreállíthatnák az emberiség által okozott környezeti károkat.
Emellett a telepek áramfejlesztésre is felhasználhatók, valamint az algák trágyaként az élelmiszer-ellátást is fenntarthatóvá tehetik. A rendszer működéséhez szinte csak vízre van szükség, így az üzemek ellátása és termelése is környezetbarát, a benne lévő mérőeszközök és a mesterséges intelligencia segítségével pedig az egészet automatikussá lehet tenni.
A Festo Magyarországon is jelen van, és az ehhez hasonló klímavédelmi technológiák terjedésével a jövőben akár hazánkban is helyet kaphatnak az „algareaktorok”, amelyek a légtisztítás mellett a mezőgazdaságban is olcsó megoldást nyújthatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.