Csaló cégek próbálták meg átverni a BKV-t, de ők is észnél voltak – milliós bírság lett a vége

Közbeszerzési kartellt tárt fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a dunai hajóscégek között – tájékoztatott a versenyhivatal. A közleményben az áll, hogy a GVH megállapította: négy vállalkozás kartellbe szerveződve próbálta elnyerni a BKV menetrend szerinti hajójáratainak üzemeltetését.

A közbeszerzés Budapesti menetrend szerinti hajójáratok üzemeltetése néven futott, és még 2020 nyarán írták ki. Csakhogy a BKV az eljárás során észrevette, hogy egyes ajánlattevők nyilatkozatai szinte szóról szóra megegyeznek egymással. A fővárosi cég a gyanús esetet jelezte a GVH-nak, a hatóság pedig rajtaütött a vállalkozásokon 2021 júliusában.

Hogyan csaltak volna a hajós cégek?

A vizsgálat kiderítette, hogy a négy cég – a Dunai Személyszállító Kft. és a Hajózni Jó Kft., illetve a Rubin Group Kft. és a Duna-Weser Kft. (ketten-ketten azonos vállalkozáscsoportban) jogsértő együttműködést folytattak, hogy 

A vállalkozások az ajánlattétel előtt megosztották egymással árszintjeiket, a pályázati anyagaikat pedig ugyanazon személy – az egyik vállalkozás ügyvezetője – állította össze. Az összehangolt, versenykorlátozó magatartás a közbeszerzési eljárásban is fennmaradt köztük. Csakhogy a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő versenykorlátozások a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek számítanak, bizonyos esetben akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak. 

Mekkora bírságot kaptak a hajós cégek?

Talán nem véletlen, hogy a GVH vizsgálata során a vállalkozások mindegyike úgy nevezett engedékenységi kérelemmel élt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kivétel nélkül elismerték a jogsértést, és önként beszolgáltatták a kartell bizonyítékait a versenyhatóságnak. Részben ezért, részben pedig a cégek egy részének a jövőbeli, hasonló jogsértések elkerülésére tett vállalásai miatt a GVH Versenytanácsa mintegy harmadával csökkentette a kartell résztvevőinek bírságát. A hatóság arra is tekintettel volt, hogy a lefülelt vállalkozások kis- és középvállalatnak minősülnek, ezért korlátozottabb a pénzügyi teljesítőképességük. 

A másik két, egyfős céget – a Dunai Személyszállító Kft.-t, illetve a Hajózni Jó Kft.-t – közvetlenül a közbeszerzési tender kiírása előtt alapították ugyanazon a napon, beismerten a támogató ajánlatok beadására. A cégjegyzésre is ugyanaz a személy jogosult. Mindkét cég főtevékenysége belvízi személyszállítás, árbevétele azonban nem volt.

Mikor indultak el a BKV-hajók a Dunán, és mióta nem lehet velük utazni?

A BKV-tenderének elcsalása szomorú eset, ugyanakkor abból a szempontból sajnos irreleváns, hogy a Dunán negyedik éve nem közlekednek a BKV hajói. A cég még 2010 és 2012 között 90 százalékos intenzitású európai uniós támogatással, összesen 493 millió forintból felújított, illetve kiépített hat meglévő (Szent Gellért tér, Boráros tér, Petőfi tér, Batthyány tér, Jászai Mari tér, Meder utca) és három új (Haller utca, Népfürdő utca, Újpest Városkapu) kikötőt, amely lehetővé tette a menetrend szerinti hajójáratok elindítását. A szolgáltatás hét saját tulajdonú hajóval, alvállalkozók bevonásával startolt 2012. július 1-jén.

A dunai vonaljáratok D11–D13 viszonylatszámmal közlekedtek Újpest, az Árpád út és a Kopaszi-gát (Rákóczi híd), valamint a Rómaifürdő és a Haller utca között. Ezenfelül 2014 februárjában a BKK felügyelete alá és a BKV üzemeltetésébe került a Csepel-szigetet Soroksárral összekötő D14 viszonylatszámú révjárat. Aztán a Fővárosi Önkormányzat először a Covid következményeiből adódó hatásokra és a kereslet átrendeződésre hivatkozva 2020-ban dokkokban tartotta a BKV hajóit. Majd később, 2021 őszén a fővárosi közösségi közlekedési bevételek csökkenését és a kormányzati elvonásokat jelölte meg annak okaként, hogy 2021-hez hasonlóan 2022-ben sem tudta biztosítani a fővárosi hajózási tevékenység üzemeltetéséhez szükséges fedezetet. Ez az idén is így marad, legalábbis egyelőre nem indul el a szolgáltatás. Vagyis 2020 tavasza óta, éppen három éve nem lehet hivatásforgalmú hajójárattal utazni a Dunán.