Bejelentővédelmi törvény: megszületett a döntés, jöhetnek a névtelen feljelentések, íme a részletek
A napokban fogadta el az Országgyűlés a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló javaslatot. Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt: a törvény lehetőséget ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére, és számos vállalatnak írja elő kötelező visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását. A bejelentéseket 30 napon belül kötelező kivizsgálni, és tilos megtorlást alkalmazni a bejelentőre.
Mire vonatkozik a visszaélés-bejelentési rendszer?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni a foglalkoztatónál. Fontos, hogy bejelenthető magatartások alatt nemcsak a jogszabályba ütköző jelenségek értendők, hanem a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartások is (ilyen lehet például üzleti ajándék elfogadása, bértitok megszegése).
A visszaélés-bejelentési rendszer jellemzői
A bejelentés írásban vagy szóban tehető meg. A szóbeli bejelentés telefonon, vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen terjeszthető elő az erre kijelölt személynél, egyébként a foglalkoztatók eldönthetik, hogy milyen visszaélés-bejelentési csatornát, csatornákat tesznek elérhetővé – hívja fel a figyelmet a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.
Viszonylag szabad mozgásteret biztosít az elfogadott törvény a bejelentések fogadására és kivizsgálására jogosult szervezeti belső egység (vezető jogtanácsos, etikai bizottság) kiválasztása vagy külső személy, így bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet megbízása terén.
Ezenfelül a legalább 50, de legfeljebb 249 főt foglalkoztató cégek a Whistleblowing Irányelv rendelkezéseivel egyezően, közösen is létrehozhatnak belső visszaélés-bejelentési rendszert,
ezzel jócskán csökkenthetők a rendszer létrehozásának és működtetésének költségei, a vállalatcsoportok pedig egységes, összehangolt visszaélés-ellenes rendszereket tarthatnak fenn.
A bejelentést a foglalkoztató alapvetően köteles kivizsgálni, a névtelenül tett panaszok esetén azonban a panasztörvény jelenlegi szabályaival egyezően a whistleblowingtörvény a foglalkoztatóra bízza, miként jár el, foglalkozik-e az ily módon benyújtott panaszokkal, vagy sem.
A munkavállalókon kívül többek között bejelentést tehet a foglalkoztató cég (társ)tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, alvállalkozója, beszállítója és az, akinek a foglalkoztatóval az ilyen jellegű kapcsolata már megszűnt, vagy akinek ilyen kapcsolat létesítésére irányuló eljárása még csak folyamatban van.
A bejelentő számára hét napon belül kell visszajelzést küldeni a vizsgálat megkezdéséről, esetleg további információ szükségességéről, adott esetben a bejelentő meghallgatásáról. 30 napon belül kell a bejelentést kivizsgálni, ez a határidő indokolt esetben legfeljebb három hónapra hosszabbítható meg. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
A whistleblowingtörvény tiltja a bejelentés miatti megtorlást a bejelentő személyével szemben,
részletesen tipizálja az esetleges megtorló intézkedéseket, továbbá a szabálysértési törvény módosításával szabálysértésnek minősíti a bejelentővel szembeni megtorló magatartást. Az adott foglalkoztató felelőssége, hogy olyan bejelentési rendszert hozzon létre, amely a gyakorlatban is megfelelő védelmet biztosít a visszaélések és zaklatások ellen.
Meddig kell a rendszert létrehozni?
A whistleblowingtörvény a kihirdetéstől számítva 60 napon belül fog hatályba lépni,
eddig az időpontig minden legalább 250 főt foglalkoztató cég köteles bevezetni az új szabályoknak megfelelő belső visszaélés-bejelentési rendszert.
A legalább 50 főt, de legfeljebb 249 főt foglalkoztató cégek a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kisebb haladékot kapnak, nekik 2023. december 17-ig kell azt létrehozniuk.
Az új whistleblowingtörvény alkalmas arra, hogy átláthatóbbá tegyen cégeket?Az új törvény által előírt egyik legfontosabb kötelezettség az, hogy az 50 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak belső visszaélés-bejelentési (whistleblowing) rendszert kell létrehozniuk és működtetniük. A nyár folyamán minden érintett munkáltatónak fel kell készülnie e szisztéma kialakítására. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.