Hiába szólnak érvek az elektromos és a gázfűtés mellett, hosszú távon valójában mindkettő tetemes anyagi terhet róhat a családokra – erről Szajki Balázs, az EasyKit Kft. vezető értékesítője beszélt.
A hőszivattyús fűtésrendszereket is forgalmazó cég arra hívta fel a figyelmet, hogy a legjobb megoldás, ha jól működő, energiatakarékos házat építenek, alacsony fogyasztású gépészettel, illetve
csak annyi napelemmennyiséget telepítenek, amennyi az ingatlan teljes elektromos fogyasztásához igazodik.
Így ugyanis elkerülhető, hogy az ingadozó gázáraktól vagy a napelemes elszámolás változásaitól függjön a rezsiszámla. Az energiatakarékosság a jelenlegi kezelésének leggyorsabb és legolcsóbb módja. Ha csökken az energiafogyasztás, akkor értelemszerűen rövid és hosszú távon is alacsonyabbak lesznek a háztartások és a vállalkozások energiaszámlái. Egy épület energiahatékonyságának a növelésére alapvetően két módszert kell alkalmazni:
- az energiahatékonyságnak megfelelő építkezés,
- és alacsony fogyasztású, megújuló energiát használó gépészet.
Az arra törekszik, hogy megkétszerezze az egyéni hőszivattyúk telepítési arányát. Mindez a következő öt évben összesen tízmillió egységet eredményezne.
Mit jelentenek az energiahatékonysági besorolások?
Magyarországon már korábban szigorították az új építésű lakások és családi házak hőkibocsátási értékeit. A jogalkotó közel nulla energiaigényt irányzott elő. Csakhogy mindezt a jogszabály elég sajátosan értelmezi.
Ha a háznak a hőveszteségei közepesek, de a felhasznált energia nagy része megújuló energiából származik, akár a legjobb, AA++ besorolás is elérhető. Ehhez képest egy passzívház, amely sokszor kevesebb energiát fogyaszt, és hasznosítása nélkül is jóval alacsonyabb a rezsiköltsége, csak CC-s besorolást kaphat, ha nincs megújuló energiaforrása. Ezért vigyázni kell ezekkel a minősítésekkel
– mutatott rá Szajki Balázs. Ebből a példából is jól látszik, hogy az alacsony energiafelhasználású ház nemcsak a törvényi előírás miatt fontos, hanem sokkal inkább a lakókomfort miatt. Ezért a törvényi megfelelésen túl is érdemes optimalizálni.
Miért kell óvatosnak lenni a napelemmel?
A közel nulla energiaigényű házaknál a legjobb koncepció a hőszivattyú, a felületfűtés- és hűtés, valamint a napelem kombinációja. Vannak, akik elektromos kazánnal, fűtőszőnyeggel és napelemmel próbálkoznak, ez viszont a rendkívül ingatag energiaárak miatt közel sem biztos, hogy hosszú távon megtérül, sőt, pénznyelő is lehet. Alapvetően azon az alapelven kellene változtatni, hogy nagyon magas fogyasztású házakat olcsóbbnak titulált elektromos fűtéssel építenek meg, arra hivatkozva, hogy a napelem kiszolgálja az igényeket. Csakhogy erre nincs felkészülve a hálózat, ráadásul
ha a szaldós elszámolás kedvezőtlenül változik, akkor az anyagilag nagyon rosszul is érintheti a fogyasztókat.
A szakértő azt is kiemelte: előállhat egy olyan forgatókönyv is, hogy a ház elektromos fogyasztását nagyságrendekkel meghaladó napelemkapacitást használóknak nyáron hatalmas termelt pluszenergiájuk keletkezik, amivel nem tudnak mit kezdeni, télen viszont a szükségesnél kevesebb, ami nem tudja fedezni a fűtési energiát. Ez viszont megelőzhető egy korszerű hőszivattyús rendszerrel.
Hátrányos a gáz és a klíma kombinációja
Európában és Magyarországon is óriási boom előtt áll a hőszivattyús piac, a készülékből becslések szerint csak tavaly 20-30 ezret hoztak forgalomba. Az EU-ban jelenleg 17 millióan használnak hőszivattyút, ez a szám 2030-ra óvatos előrejelzések szerint is 60 millióra szökhet fel. Az ingatlanpiacon hívószó a hőszivattyú, a kivitelezőknek versenyelőny a korszerű berendezés, amely fűtésre és hűtésre is alkalmazható. Aki gázkazán és klíma kombinációjával árul egy új építésű ingatlant, az hátrányba kerül egy azonos adottságú, de hőszivattyús ingatlannal szemben.
Támogatás nélkül is bővül a hőszivattyúk hazai piacaTovább szárnyal a hőszivattyúk és a lapos vízmelegítők magyarországi piaca, kondenzációs kazánból viszont nemigen fogy több, mint eddig, |
