késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kiszáll az állam az Erstéből – gyűjtik a pénzt a repülőtérre?
A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. értékesíti az Erste Bank Hungary Zrt.-ben meglévő 15 százalékos kisebbségi tulajdonrészét az osztrák anyavállalat, az Erste Bank AG számára.
A kisebbségi részesedés értékesítése kapcsán kiemelhető, hogy rendkívül sikeres és stabil kapcsolat alakult ki a magyar kormány és az Erste csoport között, a tulajdonszerzéskor kötött stratégiai megállapodásban foglalt célkitűzéseket a felek maradéktalanul teljesítették.
A befektetés pénzügyi értelemben is sikeres volt a magyar állam számára:
a 2016-ban szerzett tulajdonrész vételára 38,9 milliárd forint volt, míg a mostani eladási ár 87,5 milliárd forint.
A bejelentett tranzakció összértéke így a hét évvel ezelőtti vételár több mint kétszerese, ráadásul a hozamot a társaság stabil osztalékfizetése is növelte. A részvény-adásvételi szerződés aláírására, valamint az ügylet pénzügyi zárására tervezetten még az idei évben sor kerül. A kormány a jövőben is fontos partnerként tekint az Erste csoportra, mint az ország iránt hosszú távon elkötelezett, a magyar bankszektor egyik meghatározó szereplőjét adó vállalatra.
Mindezt jól példázza, hogy a hitelpiac élénkítése és a verseny fokozása érdekében
az Erste Bank is vállalta az önkéntes kamatplafon alkalmazását, amellyel a családok és vállalkozások is sokkal kedvezőbb feltételekkel tudnak hitelt felvenni mint korábban, ami akár több millió forintos megtakarítást is jelenthet egy-egy vállalkozás vagy egy-egy család számára.
Közös cél ugyanis az egészséges hitelpiac megőrzése, a lakossági és vállalati hitelezés felpörgetése, amely végső soron a gazdasági növekedés helyreállításához, így a munkahelyek és a családok megvédéséhez járul hozzá.
A Világgazdaság 55 konferencia után Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt újságíróknak, hogy a kormány akár nem stratégiai fontosságú eszközök eladásáról is dönthet, hogy megteremtse a finanszírozását a Budapest Airport megvásárlásának. Nagy Márton azt mondta, hogy
a vételár előteremtéséhez költségvetési forrásokat, illetve banki pénzeket is felhasználhatnak. Korábbi, meg nem erősített információk szerint, mintegy négymilliárd euróba kerülhet a tranzakció, de ennek egy jelentős része, mintegy 1,5 milliárd euró hitelátvállalást jelentene.
Egyúttal jelezte, hogy a kormány arra számít, hogy a tárgyalások az év végéig lezárulnak.
Október 17-én megjelent egy törvénytervezet a kormányzati honlapon az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról, amelynek előkészítője a Gazdaságfejlesztési Minisztérium volt. Az előterjesztés többek között tartalmazta a légi közlekedési törvény módosítását is, méghozzá úgy, hogy a jogszabályt kiegészíti egy-egy alcímmel és paragrafussal. Összefoglalva arról szól, hogy
az állam tulajdonában lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér működtetése az állami befolyása alatt álló gazdasági társaságnak átengedhető.
Ha ez megtörténik, akkor erre az állami cégre a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
Az állam nem véletlenül vethetett szemet a ferihegyi repülőtérre, ugyanis a kiemelkedő utasforgalmú nyári hónapok után a szeptember is forgalmas volt: 1 millió 366 ezer utas fordult meg a légikikötőben, 15,2 százalékkal több, mint a tavalyi azonos időszakban.
Január és szeptember között 10 millió 981 ezer 806 utas fordult meg a főváros repülőterén, ez 21,2 százalékos emelkedés 2022 első kilenc hónapjához képest.
Idén eddig az augusztus volt a legforgalmasabb hónap, csaknem 1 millió 460 ezer induló és érkező utast regisztrált a repülőtér, amivel a nyári hónapok összesített utasforgalma 2023-ban 4 millió 270 ezer 513 volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.