késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Románia titka: így nyerték el az Oroszországból kivonult finn abroncsgyártó bizalmát
A Nokian Tyres 650 millió eurós beruházással épít üzemet a romániai Nagyváradon. A munkálatok már folynak, a tervek szerint a termelés 2025 elején már teljes kapacitással zajlik, a részleges üzem pedig már 2024 végén elindul.
A finn autógumi-gyártó negyven helyszín közül választotta Nagyváradot. Ami végül döntött, az a jó lokáció, a társaság főbb közép-európai exportpiacai ezer kilométeres körön belül vannak Nagyváradhoz képest. A finnek abban bíznak, hogy a jövőben létrejövő 500 állást helyiekkel tudják majd feltölteni, így a munkabérre kevesebbet kell költeniük, mint ha például Magyarországot vagy más közép-európai országot választottak volna.
Ha minden a tervek szerint alakul, ez lesz a Nokian első zéró karbonkibocsátású üzeme. A felhasznált energiát megújuló forrásokból szerzik be, az abroncsgyártáshoz szükséges gőzt pedig fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nélkül állítják elő.
A kezdeti kapacitás évi 6 millió abroncs lesz, elsősorban személygépkocsi- és SUV-felnikre gyártanak gumikat. A 650 millió eurós beruházás egy részét (100 millió eurót) az EU is támogatja.
A háború húzta keresztül a finnek terveit
A projekt valószínűleg ötletként sem merült volna fel, ha nincs az orosz–ukrán háború. Korábban ugyanis a gumik 80 százalékát Oroszországban gyártotta a Nokian, annyira olcsó volt ott a termeléshez kellő energia. De nem csak emiatt volt kulcsfontosságú számukra Oroszország, a termékértékesítésből származó árbevétel 20 százaléka is innen érkezett.
Most viszont teljesen más a helyzet,
a geopolitika nemcsak hogy szerepet játszhatott a beruházás helyszínének kiválasztásakor, hanem szinte a legfontosabb szemponttá vált.
Szinte biztos, hogy csak NATO- és EU-tagország jöhetett szóba, más választásuk egyszerűen nem volt, 2022 őszén vonultak ki Oroszországból, ha maradnak, elvesztették volna a teljes EU-piacot, miután a szankciós csomagokba az autógumik is bekerültek.
A nagyváradi gyárból a teljes közép-európai piacot lefedhetik (a skandináv országokba a finnországi gyárban készülő gumikat értékesítik; emellett pedig jelen vannak Amerikában is). Nagyváradról ezeket a fontosabb országokat szolgálják ki: Németország, Ausztria, Svájc és Franciaország, valamint Lengyelország és a Cseh Köztársaság. Egy közép-európai gyárat egyébként is létrehoztak volna, de csak évekkel később.
Mi szólt még Románia mellett?
A Nokian vezetői vizsgálták Szerbiát, hiszen az autóipara kifejezetten fejlett, de nem tagja sem az EU-nak, sem a NATO-nak. Törökországot is elvetették, mivel nem EU-s ország. Felmerült Magyarország is, a finnek azonban ezt az ötletet is elvetették – írta a döntéshozatal hátteréről a The New York Times. Szlovákia pedig nem akart még egy nehézipari nagyberuházást, helyette az IT-re fókuszálnak.
Ahogy szűkült a kör, a finn társaság menedzsmentje olyan szempontokat is értékelt, mint az autópálya, vasútvonal és kikötő közelsége. Számításba vették, mennyi az engedélyeztetés és az építkezés várható időigénye (a helyi adottságok alapján)- és mennyire vállalkozásbarátiak a hatóságok. De még azt is kielemezték, hogy a külföldi vezetők a gyerekeiket be tudják-e iskolázni nemzetközi oktatási intézménybe, elég jó-e az egészségügyi ellátás, és mekkora a természeti katasztrófa esélye.
Nagyvárad sikere jelentős, ha megnézzük, hogy a Deloitte (a Nokian felkért tanácsadója) az utolsó körre milyen erős jelölteket választott ki: volt még egy romániai helyszín, két lengyel, valamint egy-egy portugál és spanyol. Az utóbbit gyorsan elvetették a magas bérek és a szigorú munkaügyi szabályok miatt. Portugáliában pedig az volt az ellenérv, hogy az energiaellátás nem stabil, ráadásul az engedélyezési eljárás sem elég gyors.
Lengyelország előző, de a döntéshozatalkor még hatalmon lévő kormányát antidemokratikusnak ítélték, pedig minden más mellettük szólt, az alacsony munkabér, más multik jelenléte, gyors engedélyezés.
Nagyvárad mellett további érvek szóltak. Az építkezés azonnal elkezdődhetett, a közművek már a helyükön voltak, és egy új naperőmű is épült. Az Európai Uniótól a Romániában beruházó vállalatoknak nyújtott fejlesztési támogatások összege pedig magasabb, mint Lengyelországban.
Egyébként a háború nélkül a finnek nem építettek volna 100 százalékban karbonmentes üzemet: korábban épp az olcsó gáz miatt választották Oroszországot, most ennek a kínálatnak az eltűnése változtatta meg teljesen a cég gondolkodását.
Nem is tervezik, hogy akkora megafactoryt építenek, mint Oroszországban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.