Ahol 570 ezren dolgoznak, ott elő-előfordulnak a munkakörülményekkel elégedetlen munkatársak is, akik akár sztrájkkal is képesek kifejezni a nemtetszésüket – még Kínában is, ahol a BYD Vuhsziban lévő gyárában volt munkabeszüntetés a múlt héten. A dolgozóktól fegyelmezettséget elváró általános kínai gondolkodásmód az ilyen események elhallgatását várja el a sajtótól, az adott vállalat belügyének tekintve a falakon belül zajló eseményeket, de az elégedetlenség hullámait nem mindig sikerül megtörni.
Ezúttal Csiangszu tartományban, a Sanghajtól északnyugatra fekvő Vuhszi városában fakadtak ki a BYD dolgozói, tisztességes bánásmódot követelve a cégvezetéstől. Az interneten keringő képek és rövid videók azt mutatták, hogy a gyár területén nagyszámú dolgozó gyűlt össze, néhányan a földön fekve tiltakoztak, őket a rendőrök kék drapériával fedték le, kvázi láthatatlanná téve a demonstrálókat.
A tiltakozást a négy műszakos rendszer és vele az ötnapos, napi nyolcórás munkahét bevezetése váltotta ki, ami a túlórapénzek elvesztését eredményezi, és a dolgozók jövedelmének jelentős csökkenéséhez vezet. Az előzményekhez tartozik, hogy a BYD tavaly 2,19 milliárd dollárért megvásárolta az amerikai Johnson Controls autóipari beszállítótól annak csengtui és vuhszi üzemét.
Akkor közös közleményben tudatták, hogy a dolgozói juttatások változatlanok maradnak, sőt egyes munkakörökben még javulnak is. Az elbocsátott dolgozóknak még végkielégítést is garantáltak. A szó elszállt, az írás meg hiába maradt meg, mert a BYD nem tartotta be az abban foglaltakat – írja a CarNewsChina.com. Ezek közé tartozik a túlórák kezelésének ügye.
A kínai munkakultúrában a túlóra lehetőség és kényszer is egyben.
Amíg a világ fejlettebb része a túlórák megszüntetése, a munkaidő-csökkentés irányába halad, addig a kínaiak odavannak a pluszmunkáért, már-már követelik. Ennek persze prózai oka van. Az iparvállalatok ugyanis az alapbéreket gyakran épphogy a kormány által meghatározott minimálbér fölött állapítják meg, hogy versenyképességük fenntartása és javítása érdekében a bérköltségeket alacsonyan tudják tartani.
A túlóra egyfajta menekülési út, amellyel a dolgozók jelentősen növelni tudják a keresetüket, mivel a kínai munkajog kötelezi a munkaadókat, hogy a túlórákért az alapbér másfélszeresét, a hétvégi túlórákért pedig annak a dupláját fizessék ki. A BYD a vuhszi üzemébe az utóbbi hónapokban 2490 jüanos (345 dollár, 123,2 ezer forint) alapbérrel toboroztak munkaerőt, ez gyakorlatilag a tartományi minimálbér szintjének felel meg.
A normál megélhetéshez szükséges 5500-6000 jüan (690-897 dollár) megszerzéséhez tehát a túlórák nélkülözhetetlenek.
A túlórák eltörlésével a BYD gyakorlatilag alig több mint 3000 jüanban (148,5 ezer forint) limitálta az alkalmazottak által elérhető maximális havi jövedelmet, ami meglehetősen alacsony fizetésnek számít a sokszor napi 12-13 órás műszakért.
A BYD a figyelmeztető sztrájkra nem reagált, magyarázatot sem adott a túlóraszabályok hirtelen megváltoztatására, szakértők viszont arra mutatnak rá, hogy a bérek zsugorításával minden bizonnyal arra játszik, hogy az elégedetlen dolgozók maguk mondjanak fel, mert akkor még a törvényileg garantált végkielégítés összegét is meg tudják spórolni.
Ez bevett, de nem túl szimpatikus módszer a kínai iparvállalatok körében.
Iparági szakértők a túlkapacitásokkal és a kereslet hanyatlásával küszködő kínai autóiparban elbocsátási hullámot vetítenek előre.
A BYD mostani, burkolt költségcsökkentése mellett máshonnan is érkeznek intő jelek. A Li Auto például hazaküldte a pekingi üzemből a dolgozóit a múlt hét második felében, mivel az ott gyártott Li Mega egyterű a vártnál sokkal hűvösebb piaci fogadtatásra talált, a gyár parkolójában több ezer készre szerelt autó vár a sorsára, összértéküket a kínai média 70 millió dollárra becsüli.
A Li Mega sorozatgyártását márciusban kezdték, akkor ötnapos munkahétben, ezt áprilisban négy naposra csökkentették, ezután jött a leállás az évi százezer autó legyártására képes komplexumban. A Li Megával kapcsolatban megjegyzik, hogy bemutatóját követően 24 órában 3 ezer megrendelés érkezett rá, ami nagyon halvány, a cég eleve ennek a dupláját remélte.
A számláló két hétre rá is csak négyezren áll. Az egyébként sokoldalú villanyautóból a Li Auto márciusban 3229 darabot, áprilisban további 1145 darabot értékesített CnEVPost összesítése szerint. Április 22-én a Li Auto – az L6-os kivételével – valamennyi modellje,
árából engedett, a legmélyebbre a Li Megánál vágtak, az egyterűt 559 ezerről 529 ezer jüanra árazták le, de úgy látszik, az átszámítva 26,2 millió forintos ár még így is a fájdalomküszöb felett van.
A cég havi 8 ezer Mega eladásával számolt az idén, ez így aligha fog összejönni.
Az első négy hónap után csoportszinten csak 106 200-nál járnak, ezért a teljes modellpalettára vonatkozó 650-800 ezer darab közötti éves tervet is ki kellett kukázni, a március 22-én tartott befektetői napra már 560-640 ezres célszámmal érkezett a menedzsment, amely a 18 százalékos karcsúsítást is bejelentett, ami azt jelenti, hogy a 31 600 dolgozójából 5600 embert küld el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.