Kemény diónak mutatkozik a BYD számára a világ negyedik legnagyobb autópiacának a bevétele. A BYD-t ugyanis Japánban nem várták tárt karokkal, ott a piac hagyományosan több mint 50 százalékát uraló Toyota az egyeduralkodó, s kívülről jött gyártónak nehéz mellette labdába rúgni.
A világ legnagyobb forgalmú elektromosautó-gyártóját azonban nem tudták elrettenteni a partra szállástól, s ha már ott van, akkor nem fúj szégyenszemre visszavonulót. Pedig most még kisebb veszteséggel megtehetné, a tavaly februári zászlóbontás ugyanis nem párosult meleg fogadtatással.
A BYD azóta harminc bemutatóteremben kínálja három elektromos modelljét, melyekből mindössze 2500 darabot tudott értékesíteni. Ez nem túl acélos teljesítmény egy akkora piacon, ahol évente mintegy négymillió új autóra szerelnek rendszámot. De nem is elvetendő, ha a versenytársak értékesítését nézzük.
A kínálatában csupán pár tisztán elektromos modellt szerepeltető Toyota ugyanebben az időszakban alig több mint 4200 akkumulátoros villanyautót adott el Japánban, míg a legfrissebb iparági adatok szerint a szakma sztárjából, a Teslából sem fut húszezernél több a szigetország útjain – írja a Reuters.
A Szegeden óriásgyárat építő kínaiak azonban nem lankadnak, marketingköltségeik növelésével és töltőhálózatuk fejlesztésével próbálnak kedvet csinálni az autóvásárláshoz.
A japánok villanyautók iránti vonzalma meglehetősen alacsony lángon „lobog”,
arányuk a személygépkocsik értékesítésén belül az idei első hét hónapban minimálisan haladta meg az 1 százalékot. A piacon 1,47 millió gépkocsi talált gazdára, de ebben a számban nincsenek benne a speciális japán kisautók, a közkedvelt keicarok.
Azaz csaknem 15 ezer villanyautó volt az idei termés júliussal bezáróan. A nyomott mennyiségben az is benne van, hogy a japánok az általuk tökélyre fejlesztett hibrid technológiára esküsznek, ezekből
széles választékkal keresi a fogyasztók kegyeit. A japán piacra betörni amúgy is művészet, s ezt nemrég a tokiói kormány tovább nehezítette a támogatások csökkentésével és átstrukturálásával.
Megváltoztatták a villanyautó-vásárlási támogatások kiszámításának módját, már-már protekcionizmusba hajló intézkedésekkel rontva ezzel a BYD és a többi külföldi gyártó piaci lehetőségeit.
Áprilistól már nem az autó teljesítménye alapján határozzák meg a támogatást, hanem olyan szempontok alapján súlyoznak, mint például a gyártó által telepített gyorstöltők száma, a hálózati lefedettsége és az értékesítés utáni szolgáltatások kínálata.
Ezzel Tokió a töltési infrastruktúra kiépítésére ösztönzi a gyártókat, s ennek a BYD meg is akar felelni, hiszen bejelentése szerint a jövő év végéig száz gyorstöltőt telepít a nagyvárosokban. Az új rendszerben például a nálunk 15 millió forint környékén árult BYD Atto 3 állami támogatását 650 ezerről 350 ezer jenre, azaz 863 ezer forintra vágták vissza.
A BYD Dolphin vásárlóit is 350 ezer jen ingyenpénz illeti meg, míg a BYD Seal hátsókerék-meghajtású változata után 450 ezer jent kap a vevő. Az Atto 3-ast átszámítva 11,1 millió forintért vesztegetik a japán piacon, a Dolphin 8,95 millióba, a Seal 13,1 millió forintba kerül.
A Nissan és a Toyota SUV-k továbbra is jogosultak a maximális 850 ezer jenre, és a Teslát sem diszkriminálták, de a német, francia és dél-koreai márkák esetében szintén megvágták az apanázst. Japánban a kínai autóknak nincs presztízsük,
a japánok szentül meg vannak győződve arról, hogy az általuk gyártott termékek mindenben magasabb minőséget képviselnek kínai vagy dél-koreai megfelelőiknél.
Ez a hit olyan mélyen gyökerezik a társadalomban, hogy a BYD-val kokettálókat is befolyásolja végső döntésükben. Nagy értékű kínai terméket japán ember nem szívesen vásárol. Az amerikai és a német autók azonban más kategóriába esnek, velük szemben nincsenek ilyen skrupulusaik a japánoknak.
A támogatások csökkenésére a BYD tavasszal nullaszázalékos hitellel válaszolt, majd az utóbbi két hónapban készpénz-visszatérítéssel ösztönözte a vásárlóit, de így is csökkentek az eladásai.
Más lenne a helyzet, ha a japánok hallgatnának kedvelt színésznő-modelljükre, Nagaszava Maszamira, akit a BYD szerződtetett autói népszerűsítésére.
A támogatások csökkenése, a növekvő reklámköltések és az, hogy az első ezer autóját jelentős kedvezményekkel kínálta a BYD, nem túl jó ómen, de a kínai cég nyomulását nem befolyásolják ilyen apróságok, hiszen dúskál a pénzben: a második negyedévben 9,06 milliárd jüan tiszta profittal zárt, az 1,27 milliárd dollárnak megfelelő összeg 98 százalékkal magasabb az első negyedévinél, és 33 százalékkal veri az egy évvel ezelőtti mutatót.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.