Temu és Shein: új világ jön, de ennek sokan nem fognak örülni

Az Egyesült Államok 2016-ban 200-ról 800 dollárra emelte a vámok és egyéb díjak alóli mentességet a külföldről érkező, a lakosság által rendelt szállítmányok esetében, hogy megkönnyítse a kereskedelmet, és tehermentesítse a vámkezelést végző tisztviselőket, hogy azok a magasabb prioritású szállítmányokra fókuszálhassanak. Rosszul tették. A Temu és a Shein profitált a legtöbbet ebből.

Most visszakozni próbál a kialakult feszült helyzetből a Biden-adminisztráció, ugyanis a kedvezményt kihasználva az olyan kínai csomagküldő-óriások, mint a PinDuoDuo Holdings leányvállalatként nevet szerzett Temu és Shein gyakorlatilag letarolták az amerikai piacot, brutálisan alacsony kínálati áraikkal és sokszor silány termékeikkel kiszorították a helyi versenytársakat. 

Temu és Shein: veszíthetnek a vámon

A közvetlenül a gyártóktól rendelő, majd a termékeket minimális haszonkulccsal az online vásárlók felé továbbító kínai e-kereskedelmi óriások aranyéletének azonban véget vetnének a törvényhozók, a visszaélésekre alapozó üzletelés szűk keretek közé szorításával.

Ezzel egyúttal hatalmas, dollármilliárdokban mérhető bevételhez juttatva a költségvetést és új munkahelyeket teremtve az amerikai lakosság számára. 

Az American Action Forum becslése szerint a 800 dolláros mentesség teljes eltörlése 8–30 milliárd dolláros éves többletköltséget eredményezne, amelyet végül a fogyasztókra hárítanának át. 

Más kérdés, hogy erről nincs szó. A kisebb értékű áruk kedvezményes kezelésére vonatkozó, úgynevezett de minimis szabály alól a társadalmi egyeztetésen lévő törvénytervezet értelmében kivonnák a többi között

• a cipőket,
• a gépeket,
• az elektromos eszközöket,
• a textilárukat, valamint
• a ruházati cikkek mintegy 70 százalékát.

Azaz gyakorlatilag a Temu és a Shein forgalmának a döntő részét vinnék vissza a vámköteles kategóriába. A vámbevételek kiesése és a kedvezmények révén a kínai gazdaság mértéktelen támogatása mellett egy etikai szála is van a korlátozásnak: mégpedig a termékek előállításakor sokszor rabszolgaként dolgoztatott távol-keleti munkásokkal való bánásmód javítása. „Piszkos áru” ne érkezzen az Egyesült Államokba. 

Minimis vám = maximus profit

Emellett a szállítmányozókat köteleznék számos, a termékkel és a gyártással kapcsolatos pluszinformáció átadására. Mindez jócskán megemelné a Shein, a Temu és társaik működési költségeit, amire három alternatív gyógymód kínálkozik:

1. megemelik az interneten kínált termékeik fogyasztói árát,
2. áthárítják a pluszköltségeket a beszállítóikra,
3. a saját profitmarzsukat csökkentenék.

Az utóbbi egyébként teoretikus, mivel tudvalévő, hogy az említett áruküldő szolgáltatók a piacnyerés és riválisaik kiszorítása érdekében kifejezetten nyomott árréssel dolgoznak, miközben masszívan veszteségesek. 

Az érintettek közül a Temu azzal védekezik, hogy sikerét a „hatékony üzleti modellnek” köszönheti, amely a szükségtelen közvetítők kiiktatásával lerövidíti a kereskedelmi láncolatot, s az így nyert megtakarításon osztozhat a vásárlóival. És az alapító-főnökkel, Colin Huanggal, akit Kína leggazdagabb emberévé emelt a Temu.

– hangsúlyozzák, de ezt persze fenntartásokkal illik kezelni. A Shein is úgy reagált, hogy a sikert hozó üzleti modelljén nem kíván változtatni, és hogy támogatja a de minimis mentesség reformját, ha a szabályokat „egyenletesen és egyenlően” alkalmazzák. A cég együttműködéséről biztosította az amerikai vám- és határvédelmi hatóságot (CBP), s szeretne minél több információt megosztani velük a csomagjai tartalmáról.

Visszaéltek a felkínált kedvezményekkel 

Az egymással is rivalizáló Temu és Shein néhány évvel ezelőtti indulása óta az ultraalacsony áraival szerzett híveket és sokmilliós követői tábort Amerikában. A hatóságok azzal vádolták őket, hogy az amerikai határ- és vámhatóságokat megterhelik, mivel a de minimis mentesség alapján az Egyesült Államokba érkező csomagok száma a 2013-as 140 millióról tavaly több mint egymilliárdra emelkedett.

A de minimis értékhatár leszállításának tervét a Biden-kormányzat azzal is indokolta, hogy kínai illetőségű e-kereskedelmi platformok közül kerül ki a 800 dolláros küszöbérték alatti küldemények feladóinak többsége, amelyek a fogyasztóvédelmi törvények kijátszására és a kereskedelmi akadályok elkerülésére törekednek, továbbá az ilyen csomagok számának exponenciális növekedése megnehezítette az illegális szállítmányok azonosítását, blokkolását – írja a BBC. 

– mondta Gina Raimondo kereskedelmi miniszter.

Az Európai Unió hatóságai is hasonló intézkedéseket vizsgálnak a kis értékű szállítmányok visszaszorítása érdekében, de egyelőre a lehetőségek hatásvizsgálatával vannak elfoglalva. Az unióban tevékenykedő e-kereskedelmi vállalkozások számára viszont minden egyes nap késlekedés sorsdöntő lehet – ideértve a magyar e-boltokat is. Számukra a Temu csókja halálos is lehet.

Az új szabályozás Magyarországot nem érinti

Ami a magyar felhasználókat illeti, a 2021. június 1-jétől hatályos rendelkezések alapján értékhatártól függetlenül minden, az EU-n kívülről érkező árura meg kell fizetni az áfát. Korábban 22 eurós értékhatár alatt vámáru-nyilatkozatot sem kellett kitölteni, de június 1-jétől ez is változott. Vámot ugyan csak 150 euró felett kell fizetni, de vámáru-nyilatkozatot minden esetben be kell nyújtani.

Az áfát a gyakorlatban legtöbbször a címzett, vagyis a megrendelő fizeti, de a

Nálunk a Magyar Posta a 150 euró érték alatti áruküldemények vámkezelését a NAV-val közösen kialakított, speciális vámkezelési eljárás keretében automatikusan végzi.

Vagyis a vámkezelésre nem kell külön megbízást adni, ám ennek is van egy szolgáltatási díja. A vámkezelési díjat a posta sávosan, a küldemény értékével arányosan számítja fel. Tíz euróig 399 forintot kérnek, de 100 és 150 euró között már 1399 forint az eljárási költség.