Életmódorvoslás: amikor a probléma megoldásért kiált

Ma már a szakemberek nagy része egyetért abban, hogy a test betegségei nagyrészt lelki eredetűek – mondta Ignáth Márk a Világgazdaságnak. A mentálhigiénés segítő szakembert és coach-ot arra kértük, mondja el, mi a jelentősége egy egészségesebb életmód kialakításában a mentálhigiénének és a coachingnak.

A mentálhigiéné vagy a lelki egészség megőrzése azt jelenti, hogy gondját viseljük magunknak mentálisan is. Egy egyébként integrált, egészségesnek mondott személyiséget is, aki nincs krízishelyzetben, nem érzi éppen úgy, hogy széthullik az élete, a hétköznapokban rengeteg stressz ér, amit valahogy fel kell dolgoznia.

Az ilyen megéléseket vagy tudja kezelni valaki, vagy azt hiszi, hogy kezeli is, de a szakember tapasztalatai alapján inkább nem tudják kezelni az emberek. A mentálhigiéné a segítő beszélgetések módszerével a lelki elakadásokat, blokkokat, felgyülemlett feszültségeket, vagy épp félelmeket tisztítja le.

A mentálhigiénés szakember úgy fogalmazott:

„Az autóhasználatnál is kopnak az alkatrészek, és ha nem akarjuk, hogy a kocsi leálljon alattunk, időnként elvisszük egy szervizbe, ahol kicserélik, megtisztítják azt, amit kell. A lelki problémáinkkal viszont általában nem törődünk. A legtöbben akkor kérnek segítséget, amikor már nem megy tovább, nagy a baj, vagy még akkor sem. Az érzéseink megértéséhez és hogy feldolgozzuk azt ami történik velünk a mindennapokban, szükség lehet egy szakemberre” – magyarázta a coach.

Ép testben, ép lélek – vajon minden esetben?

Hajlamosak vagyunk készpénznek venni az „Ép testben, ép lélek” régi görög mondást és minden kritika nélkül el is hinni azt, pedig ha belegondolunk ez egyáltalán nem törvényszerű – mondta Ignáth Márk.

A mentálhigiénés segítő szerint sokan vannak, akik gyógyíthatatlan betegek, vagy valamilyen fogyatékossággal élnek. A tekintetükből mégsem a reménytelenség, az önsajnálat, hanem az élet szeretete sugárzik. Ugyanakkor gyakran látni kidolgozott testű, fizikailag jó állapotban lévő férfiakat, nőket, akik üres tekintettel néznek maguk elé, nem „csillog a szemük”, pedig ránézésre akár jól is érezhetnék magukat. Akkor hogy is van ez? Szerinte a lélek éppen olyan fontos, mint a test, és sokkal szorosabb összefüggés van közöttük, még ha ennek nem is vagyunk tudatában.   

Napjainkban egyre inkább kezd tudatosodni mindenkiben, hogy önmagában a test- és a szépségkultúra, a külvilágnak való megfelelés és ami ahhoz társul, sok lelki zavart okozhat.

Ignáth Márk éppen ezért fontosnak tartja a lélek folyamatos karbantartását, ami nem garantálja ugyan a test egészségét, de annak aki figyelmet fordít a mentális állapotára, legalább nagyobb az esélye, hogy ne legyenek lelki eredetű betegségei. A mozgás nagyon fontos, teljesen rendben van, hogy az emberek sportolnak, edzik a testüket, de ha a lelküket nem edzik, nem gondozzák, előbb utóbb a testük jelezni fog.

Segítő beszélgetés és coaching

A mentálhigiéné, a segítő beszélgetés, olyan, mint a sportban az edzés az általános egészségi állapotod állóképességed fejlesztésére, karbantartására, bármikor, bármeddig. A coaching célirányos felkészülés egy konkrét versenyre, ahol a cél a győzelem. 

• Mentálhigiénés segítő beszélgetés – a lélek folyamatos karbantartása, amely krízishelyzetekben hetente javasolt, általánosságban pedig havonta 
• Coaching – célzottan egy adott probléma megoldására, döntéshelyzetekre fókuszál, ami lehet otthon- és munkahelyváltoztatás, vagy a nem tudom beosztani az időmet, mert állandóan el vagyok havazva. Az ilyen jellegű problémákra akár 3-4 alkalom is elég.

Az eredményesség szempontjából nagyon sok múlik azon, hogy a coach és a kliens között létrejön-e az a bizonyos kémia – mondja. 

Mindenkiben megvan minden ahhoz, hogy jól legyen. A segítő szakembernek az a dolga, hogy megteremtse azokat a feltételeket, azt a klímát, amiben a kliens fejlődni tud. Ahogy egy növénynek szüksége van a napfényre, a vízre, úgy kell egy személyiségnek az értő figyelem, az elfogadás, a támogatás, és ha mindez megvan, a maga módján úgy fejlődik, ahogy neki a legjobb – magyarázta.

Ignáth Márk úgy fogalmazott:

A mentálhigiénés segítő és a coach nem mondja meg, hogy mit kell csinálni. Kérdésekkel, visszatükrözéssel és újrafogalmazással éri el azt, hogy a kliens eltávolodjon a problémájától annyira, hogy egy semleges nézőpontból, érzelmek, beidegződések és megfelelés nélkül lássa magát. A megtisztított képen keresztül pedig rájön a megoldásra is.

Értelemszerűen, aki beteg, azt orvoshoz kell küldeni. „Ha például megkeres egy nárcisztikus vagy bordenline személyiségzavarban szenvedő beteg, azt pszichológushoz, pszichiáterhez küldöm. De ha valamelyik hozzátartozója kerül hozzám, azzal, hogy nem tudja, mit kezdjen a gyerekével, testvérével, bármilyen családtagjával, rajta lehet segíteni.”

A mentálhigiénés szakember és coach végül kifejtette: 

Ez önmagában ijesztő szokott lenni, mert mindenki a kiszámíthatót, a biztosat szereti még akkor is, ha nem jó benne. Engem első körben a párkapcsolati kudarcok okozta szenvedés lökött az önismereti útra. Sok mindent kipróbáltam, az egyéni terápiától, a sématerápián keresztül a pszichodrámáig. 

Ha valaki eljut odáig, hogy nem szeretne szenvedni, hanem inkább fejlődne, akkor a terápiák és az önismereti módszerek mellett különböző meditációs technikákkal is rásegíthet a változásokra. Ezért kombinálom a segítő beszélgetést és a coachingot a meditációval. Ha van rá nyitottság, akkor az ülések elején és a zárás előtt 5-10 percet befelé figyelünk. A tapasztalat az, hogy a kliens már a megoldandó témáját is másképp mondja el meditáció után, mint anélkül – tette hozzá Ignáth Márk.