Életmódorvoslás: amikor a probléma megoldásért kiált
Ma már a szakemberek nagy része egyetért abban, hogy a test betegségei nagyrészt lelki eredetűek – mondta Ignáth Márk a Világgazdaságnak. A mentálhigiénés segítő szakembert és coach-ot arra kértük, mondja el, mi a jelentősége egy egészségesebb életmód kialakításában a mentálhigiénének és a coachingnak.
A mentálhigiéné vagy a lelki egészség megőrzése azt jelenti, hogy gondját viseljük magunknak mentálisan is. Egy egyébként integrált, egészségesnek mondott személyiséget is, aki nincs krízishelyzetben, nem érzi éppen úgy, hogy széthullik az élete, a hétköznapokban rengeteg stressz ér, amit valahogy fel kell dolgoznia.
A legtöbben nem vagyunk ennek a tudatában, megyünk tesszük a dolgunkat: nincs idő, vagy tér „nyafogni”, és jön a „beállt a nyakam”, „fáj a fejem”, a szorongást pedig legtöbbször már észre sem vesszük, az valahogy hozzá tartozik a „normál menethez”. A mentálhigiéné az, amikor a lélek mosakszik.
Az ilyen megéléseket vagy tudja kezelni valaki, vagy azt hiszi, hogy kezeli is, de a szakember tapasztalatai alapján inkább nem tudják kezelni az emberek. A mentálhigiéné a segítő beszélgetések módszerével a lelki elakadásokat, blokkokat, felgyülemlett feszültségeket, vagy épp félelmeket tisztítja le.
A mentálhigiénés szakember úgy fogalmazott:
ahogy fogat mosunk, tisztálkodunk és ápoljuk a külsőnket, ugyanúgy a bensőnket is ápolni kell.
„Az autóhasználatnál is kopnak az alkatrészek, és ha nem akarjuk, hogy a kocsi leálljon alattunk, időnként elvisszük egy szervizbe, ahol kicserélik, megtisztítják azt, amit kell. A lelki problémáinkkal viszont általában nem törődünk. A legtöbben akkor kérnek segítséget, amikor már nem megy tovább, nagy a baj, vagy még akkor sem. Az érzéseink megértéséhez és hogy feldolgozzuk azt ami történik velünk a mindennapokban, szükség lehet egy szakemberre” – magyarázta a coach.
Ép testben, ép lélek – vajon minden esetben?
Hajlamosak vagyunk készpénznek venni az „Ép testben, ép lélek” régi görög mondást és minden kritika nélkül el is hinni azt, pedig ha belegondolunk ez egyáltalán nem törvényszerű – mondta Ignáth Márk.
A mentálhigiénés segítő szerint sokan vannak, akik gyógyíthatatlan betegek, vagy valamilyen fogyatékossággal élnek. A tekintetükből mégsem a reménytelenség, az önsajnálat, hanem az élet szeretete sugárzik. Ugyanakkor gyakran látni kidolgozott testű, fizikailag jó állapotban lévő férfiakat, nőket, akik üres tekintettel néznek maguk elé, nem „csillog a szemük”, pedig ránézésre akár jól is érezhetnék magukat. Akkor hogy is van ez? Szerinte a lélek éppen olyan fontos, mint a test, és sokkal szorosabb összefüggés van közöttük, még ha ennek nem is vagyunk tudatában.
Napjainkban egyre inkább kezd tudatosodni mindenkiben, hogy önmagában a test- és a szépségkultúra, a külvilágnak való megfelelés és ami ahhoz társul, sok lelki zavart okozhat.
Aki nem elég szép, aki nem elég sportos, nem elég magas, nem elég sovány, nem olyan, mint akiket a plakátokon lát, azonnal fel is címkézi magát ezekkel a hiányokkal, jöhetnek a gátlások, a szégyen, a kompenzáció és társaik.
Ignáth Márk éppen ezért fontosnak tartja a lélek folyamatos karbantartását, ami nem garantálja ugyan a test egészségét, de annak aki figyelmet fordít a mentális állapotára, legalább nagyobb az esélye, hogy ne legyenek lelki eredetű betegségei. A mozgás nagyon fontos, teljesen rendben van, hogy az emberek sportolnak, edzik a testüket, de ha a lelküket nem edzik, nem gondozzák, előbb utóbb a testük jelezni fog.
Segítő beszélgetés és coaching
A mentálhigiéné, a segítő beszélgetés, olyan, mint a sportban az edzés az általános egészségi állapotod állóképességed fejlesztésére, karbantartására, bármikor, bármeddig. A coaching célirányos felkészülés egy konkrét versenyre, ahol a cél a győzelem.
- Mentálhigiénés segítő beszélgetés – a lélek folyamatos karbantartása, amely krízishelyzetekben hetente javasolt, általánosságban pedig havonta
- Coaching – célzottan egy adott probléma megoldására, döntéshelyzetekre fókuszál, ami lehet otthon- és munkahelyváltoztatás, vagy a nem tudom beosztani az időmet, mert állandóan el vagyok havazva. Az ilyen jellegű problémákra akár 3-4 alkalom is elég.
Az eredményesség szempontjából nagyon sok múlik azon, hogy a coach és a kliens között létrejön-e az a bizonyos kémia – mondja.
Ebben a műfajban minden számít, de a legfontosabb mégis a segítő személyisége.
Mindenkiben megvan minden ahhoz, hogy jól legyen. A segítő szakembernek az a dolga, hogy megteremtse azokat a feltételeket, azt a klímát, amiben a kliens fejlődni tud. Ahogy egy növénynek szüksége van a napfényre, a vízre, úgy kell egy személyiségnek az értő figyelem, az elfogadás, a támogatás, és ha mindez megvan, a maga módján úgy fejlődik, ahogy neki a legjobb – magyarázta.
Ignáth Márk úgy fogalmazott:
amikor valaki egyedül van a problémájában, akkor elviszik a saját érzelmei, kialakul egyfajta csőlátás, amitől nem látja magát objektíven, csak azt érzi, hogy valami nem jó.
A mentálhigiénés segítő és a coach nem mondja meg, hogy mit kell csinálni. Kérdésekkel, visszatükrözéssel és újrafogalmazással éri el azt, hogy a kliens eltávolodjon a problémájától annyira, hogy egy semleges nézőpontból, érzelmek, beidegződések és megfelelés nélkül lássa magát. A megtisztított képen keresztül pedig rájön a megoldásra is.
Értelemszerűen, aki beteg, azt orvoshoz kell küldeni. „Ha például megkeres egy nárcisztikus vagy bordenline személyiségzavarban szenvedő beteg, azt pszichológushoz, pszichiáterhez küldöm. De ha valamelyik hozzátartozója kerül hozzám, azzal, hogy nem tudja, mit kezdjen a gyerekével, testvérével, bármilyen családtagjával, rajta lehet segíteni.”
A mentálhigiénés szakember és coach végül kifejtette:
ha valaki eljut odáig, hogy rálát már a problémáira és azt is tudja, hogy mik azok, arra is rájön, hogy mindenki csak magán tud változtatni, és ha ő maga változik, akkor a környezete sem marad ugyanolyan.
Ez önmagában ijesztő szokott lenni, mert mindenki a kiszámíthatót, a biztosat szereti még akkor is, ha nem jó benne. Engem első körben a párkapcsolati kudarcok okozta szenvedés lökött az önismereti útra. Sok mindent kipróbáltam, az egyéni terápiától, a sématerápián keresztül a pszichodrámáig.
Ha valaki eljut odáig, hogy nem szeretne szenvedni, hanem inkább fejlődne, akkor a terápiák és az önismereti módszerek mellett különböző meditációs technikákkal is rásegíthet a változásokra. Ezért kombinálom a segítő beszélgetést és a coachingot a meditációval. Ha van rá nyitottság, akkor az ülések elején és a zárás előtt 5-10 percet befelé figyelünk. A tapasztalat az, hogy a kliens már a megoldandó témáját is másképp mondja el meditáció után, mint anélkül – tette hozzá Ignáth Márk.
A life coaching kifejezetten az egyén élettel kapcsolatos problémáit hivatott megoldani, érintse az akár a magánéletét, akár a munkahelyét. A jövő megtervezésében segít, folyamatosan a jövőbe tekint. Ezalatt azt kell érteni, hogy feltárja, mi az, ami a kliensnek problémát okoz. Ha maga a probléma „megvan”, a coaching következő szakasza következik: vajon mi okozza azt, ez mennyiben múlik a környezeten, és mennyiben az egyénen, illetve mi az, amit az egyén tehet azért, hogy jobb legyen a helyzete, hogyan segíthet magán. A life coaching legfontosabb célja nem az, hogy megmondja a kliensnek, hogy mit kell tennie. A cél, hogy a kliens maga jöjjön rá, hogy oldhatja meg a problémáját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.