Ütemesen telnek a magyar gáztárolók, de a készlet szerény

Felgyorsult a hazai gáztárolók feltöltése: míg tavaly április 15. és május 15. között 0,3 milliárd köbméterrel gyarapodtak a készletek, az idén ugyanebben az időszakban 1,6 milliárddal, vagyis a növekedés több mint ötszörös a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) havonta közölt adatai szerint. A naponként frissített hazai tárolóvállalati és nemzetközi statisztikák is a bespájzolás lendületét mutatják. Június 19-én a hazai föld alatti tárolók 37,64 százalékig voltak feltöltve, ezen belül a 4,43 milliárd köbméter kapacitású Magyar Földgáztároló létesítményei 28,71 százalékig, az 1,9 milliárd köbméter kapacitású Hexum Zrt.-é pedig – ez  cég vigyáz a biztonsági készletekre is – 58,75 százalékig.

A tartalékok idei nagysága azonban így is a fele a tavaly ilyenkorinak, vagyis még nagyon kevés a télre. A kérdés az, hogy a fűtési idény kezdetére mekkorára sikerül feltornászni a mennyiséget.

Mások már készülődnek

Az aggodalmat az a veszély táplálja, hogy az Európai Unió gázembargó bevezetését mérlegeli az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen, továbbá az orosz eladó műszaki okokra hivatkozva a napokban csökkentette az egyes európai országokba irányuló kivitelét, Németország és Olaszország már készül is a gáz- és az emiatt esetleg keletkező áramhiányra. Németországban a lakosságot a gázzal való spórolásra szólították fel, a vállalatokat ösztönzőkkel vennék rá, hogy kevesebb gázt használjanak, és beizzították a széntüzelésű erőműveiket. Olaszországban a hűtéssel-fűtéssel és minden lehetséges módon takarékoskodnak az energiával.

Van eszköztár, de szegényes 

Mindazonáltal hangsúlyozni kell a fontos különbségeket: Magyarországot nem érintette az orosz export csökkentése, a gáz rendben érkezik, az áramtermelés stabil. A hazai előállítású villamos energia mintegy felét a Paksi Atomerőmű adja, amelynek működését nem befolyásolja sem az Ukrajnában folyó háború, sem az Oroszország elleni szankciók, igaz, a fűtőelemeket vonat helyett a háború kezdete óta repülővel küldi az orosz Tvel Paksra.

Ám mivel a kockázat így is reális, Magyarországnak sem árt készülnie a gázimport csökkenésére és az áramtermelés esésére. Van is eszköztára, de szegényes: valamelyest növelheti a lignitalapú áramtermelést, felhasználhatja a stratégiai szénkészleteit, egyes erőművek átállhatnak olajtüzelésre, és hozzáférhetünk némi orosztól eltérő gázhoz is. Ám mindez együtt is kevés lenne, ha nem érkezne orosz gáz.

Kategóriák szerint korlátozható a felhasználás

A gázimport esetleges csökkenése, leállása esetén életbe lépne az évente frissített gázfelhasználás-korlátozási terv. Az erről szóló 2020-as kormányrendelet kategóriákba osztja a felhasználókat, amelyek közül elsőként értelemszerűen azoknak a vállalatoknak a gázellátása állna le, amelyeknek a működését könnyebben nélkülözi a gazdaság, míg a lakossági felhasználók, a fontosabb közintézmények, az ország működéséhez szükséges vállalatok, szervezetek az utolsó pillanatig vételezhetnének. Bár a terv gyakorlatias jellege nem vonható kétségbe, a VG piaci körökből úgy értesült, hogy az érintett felhasználók már mozgolódnak: szeretnék, ha a rendelet megalkotója a gázhiány valóssá vált fenyegetése miatt újragondolná, melyik felhasználó meddig és mennyit kaphat a gázból, ha abból kevés lenne. Ez nem azt jelenti, hogy gond volna a rendelettel, inkább azt, hogy a felhasználók védik az érdekeiket. 

A helyzet a villamos energia piacán az említett paksi termelés ellenére is tartogat kihívást, mert a magyarországi áramtermelés mintegy ötöde gázüzemű erőművekből származik, továbbá mert az országban felhasznált villamos energia negyede-harmada importból érkezik. Márpedig könnyen megcsappanhat a behozatal, ha más, gázhiánnyal küszködő országok sem termelnek feleslegben áramot. Az importlehetőség beszűküléséhez amúgy gázhiány sem kell: a szárazság miatt nyaranta gyengébben muzsikálnak a balkáni vízerőművek, az adott országok pedig több áramot vásárolnak, mint szokásosan.

Mindenki minél tovább szeretne áramot

Természetesen van Magyarországnak villamosenergia-kikapcsolási szabályzata is, amelynek megfontolásai azonosak a gázéval. Ám itt is felmerül a fenti kérdés: a békeévekben frissített kikapcsolási szabályzat mennyire van az érintett felhasználók ínyére? A MEKH által alkotott jogszabály szerint villamosenergia-krízisnek minősül a villamosenergia-rendszer (VER) jelentős zavara, a villamosenergia-ellátási válsághelyzet veszélye, valamint a válsághelyzet. A krízis megelőzését és az ellene való védekezést a rendszerirányítónak – ez a Mavir Zrt. – és a hatóságoknak elsősorban piacszabályozó eszközökkel kell biztosítaniuk. Előre látható zavarok esetén a hatósági terheléskorlátozás a rotációs kikapcsolási rendszer (RKR) szerint történik, de létezik előre nem látható esetekre vonatkozó villamosterhelés-korlátozás (VTK) is. Mindkettőnek több fajtája és több fokozata van. Az üzemzavari korlátozás legfeljebb hat órán át tarthat, ha ez kevésnek bizonyul, át kell állni az RKR-re.

Előre látható teljesítménycsökkenés esetén egyébként be kell vetni mindent, amit lehet: használatba kell venni a tartalékokat, külföldi segítséget kell kérni, ideiglenesen módosítani kell az export- és a tranzitszállítások menetrendjét, elrendelni a feszültségcsökkentéses korlátozást, visszafogni a felhasználást.

Előre nem látható átmeneti teljesítményhiány esetén a hiány mértékétől függően kell korlátozást alkalmazni. Ha a hiányt az okozta, hogy nincs elég tüzelőanyag, meg kell vizsgálni a termelés átcsoportosításának lehetőségét. Ez minden erőművet érint.

A kisebb tároló hamarabb tölthető fel

Alacsonynak számít az 53,44 százalékos uniós szintű töltöttség is. Az élen egyébként Portugália áll, már 98,14 százaléknál tart, utána Lengyelország következik a maga 97,26 százalékával. Csakhogy Portugália tárolókapacitásai a magyarországinak nagyjából a huszadát teszik ki, lakosságának a száma viszont nagyobb a hazainál. A majdnem négyszer akkora lakosságú Lengyelországban feleannyi gázt spájzolhatnak be, mint Magyarországon.