A Roszatom átvészelheti a nehéz időket

Terv szerint folytatódnak az orosz Roszatom Oroszországon kívüli beruházásai: a társaság például a napokban kezdte el Egyiptom első atomerőművének építését, az atomenergetikában szintén új Törökországban pedig már a negyedik blokk alapozásán is túl van. Mindkét országban (El Dabaa, illetve Akkuyu település közelében) ugyanolyan típusú – nyomott vizes, 3+ generációs, 1200 megawattos – egységekből telepít majd négyet-négyet, mint amilyenből Pakson majd „csak” kettőt. Oroszországban már négy 3+-os egység működik, kettő a novovoronyezsi és kettő a leningrádi atomerőműben. Oroszországon kívül Fehéroroszországban 2020 novemberében kapcsolták a hálózatra az első ilyen blokkot.

Egy visszalépő

Azért kaphat kiemelt figyelmet a társaság külföldi beruházásainak alakulása, mert az Ukrajnában folyó háború miatt Oroszország ellen elrendelt embargó megnehezíti a tevékenységét, és óvatosabbá válhatnak a megbízók is a háborút indító ország cégével szemben. Igaz, nem a háborúra, hanem az előkészületek csúszására hivatkozva, de a finnországi Fennovoima a tavasszal visszavonta a Hanhikivi 1. atomerőmű építésére a Roszatomnak adott megbízását. Új hír egyelőre nincs a várhatóan vitával és pereskedéssel folytatódó finnországi döntésről, és a visszalépésben nincs követője a Fennovoimának. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt reméli, hogy az atomhivatal szeptemberig kiadja a két új paksi blokk létesítésére vonatkozó engedélyt, ő maga pedig jövőre már ott állhat az első blokk betonalapjának öntésénél.

Nem nagyon függ az importtól

Fontos, hogy formálisan nincs akadálya sem a paksi, sem más külföldi Roszatom-projekt folytatásának. A VG többször kiemelte, hogy az uniós szankciók nem vonatkoznak azokra az orosz felekkel indított együttműködésekre, amelyek a nukleáris energia polgári célú hasznosítására jöttek létre. Így attól sem kell tartani, hogy a Roszatom oroszországi gyártását megzavarná valamely importalkatrész hiánya, holott ilyenre van bőven példa más orosz ipari termelések esetében. Igaz, a Roszatom amúgy sem nagyon vár külföldi alkatrészt, hiszen mindent elő tud maga is állítani. Más gyártótól – például a GE-től vagy a Siemenstől – azért rendel berendezéseket, hogy a külföldi megrendelői elvárásának eleget tegyen. Már minden nem orosz beszállítója jelezte, hogy továbbra is teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. A Paks II. atomerőmű építéséhez például a GE franciaországi gyárából érkezik majd a turbina, a rendszerirányítási rész pedig a német Siemenstől.

A CEZ óvatos

Ám így is kérdés, hogy juthat-e új megbízásokhoz a Roszatom egy háborúzó anyaországgal a háta mögött. A cseh állami CEZ márciusban írt ki tendert egy új atomblokk építésére, amelyre hatmilliárd eurót szán, és 2036-os üzembe helyezést vár el. Megbízásáért három cég szállt ringbe – a francia EDF, a dél-koreai Hydro & Nuclear Power, és az amerikai Westinghouse –, azonban a kínai és az orosz állami vállalatot biztonsági aggályok miatt kizárták a tenderből. A CEZ azt közölte, hogy egy, legfeljebb 1200 megawattos 3+ generációs új blokkot építtetne a működő Dukovany atomerőmű területén, de a NucNet szakportál felhívta a figyelmet, hogy a társaság két blokkra adta be az engedélykérelmet.