Az új magyarországi atomerőművi blokkok esetében már megvalósulhat az üzemanyagciklus zárása, miután az ehhez szükséges technológia rendelkezésre áll Oroszországban.
Erre az úgynevezett kiegyensúlyozott üzemanyagciklusra a termikus neutronos reaktorokkal működő atomerőművek esetében van mód. Tavaly óta a Balakovói Atomerőmű egyik VVER-1000-es reaktora részben már az új, újrahasznosított alapú üzemanyaggal termeli az áramot. „A lehetőségről tájékoztatjuk a Roszatom minden ügyfelét, így a paksiakat is, és elmagyarázzuk az újrahasznosítás előnyeit. Megállapodás egyelőre nem született” – válaszolt a VG-nek Jelena Artyomova, a Tyehsnabexport (kereskedelmi márkaneve Tenex) igazgatóhelyettese a napokban Szocsiban zárult Atomexpón.
A kiegyensúlyozott üzemanyagciklus a kiégett nukleáris fűtőelemek újrahasznosítását jelenti. A jelenlegi gyakorlat szerint a kiégett fűtőelemeket előbb a reaktorok melletti hűtőmedencékben majd száraztárolókban helyezik el.
Eddig 290 ezer tonna kiégett üzemanyag keletkezett a világon, a mennyiség évente tízezer tonnával nő.
A Roszatom által ajánlott eljárásnak több előnye van: nem vész kárba a nukleáris üzemanyag kiégése során keletkező, energiatermelésre még használható radioaktív anyag, ezért összességében érdemben kisebb lesz a többszöri újrahasznosítás után véglegesen tárolandó nukleáris hulladék mennyisége. Ennél is fontosabb előny, hogy az újrahasznosított fűtőelem kiégése után ez az újrahasznosítási ciklus többször is megismételhető, ennek eredményeként olyan, rövidebb felezési idejű izotópokból áll a hulladék, mint például a stroncium vagy a cézium, amelyek radioaktivitása már 300 év után az uránérc természetes szintjére csökken, míg a hagyományos fűtőelem-hulladéknak újrahasznosítás nélkül ehhez tízezer évre lenne szüksége.
Ezért a végső tároláshoz sincs szükség mélygeológiai létesítményre, elég a hulladékot 20-100 méter mélyen elhelyezni a megfelelően kialakított tárolókban.
A kiégett üzemanyag frakcionálása után a hosszú felezési idejű izotópokat – ilyen az amerícium vagy a neptúnium – és társaikat a gyorsneutronos reaktorokban égetik ki. A gazdaságossági előnyök mellett tehát nyilvánvalók a biztonságiak is.
Az újrahasznosítás menete a következő lesz: a kiégett fűtőelemet a paksi reaktorokból az eddigi gyakorlatnak megfelelően áthelyezik a reaktor melletti hűtőmedencébe, majd egy idő után a száraz tárolóba. Ott még pihentetik néhány évet, ahol tovább csökken a kazetták hőtermelése, és csak azután szállíthatók a Roszatomnak az Urálban lévő Majak üzemébe. Ebből az is következik, hogy ha megszületik az erre vonatkozó magyar–orosz megállapodás, akkor Magyarországról csak azok a kiégett üzemanyag-kazetták utazhatnak Oroszországba, amelyek már kellően lehűltek és „kisugározták” magukat, tehát első körben a Paksi Atomerőmű mellett lévő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) lévőket lehet elszállítani.
A Majakban kivonják belőlük az urániumot és a plutóniumot, amelyek felhasználásával elkészítik az új fűtőelemet, a Remixet. A Remix összetétele és tulajdonságai azonban eltérnek a Paksi Atomerőműben ma használt fűtőelemétől, ezért a jelenleg működő négy blokkban nem is használhatók, csak a felépítendő két újban. Vagyis a Paks II. „etethető” lesz mind a hat magyarországi nukleáris egységből származó fűtőelemből gyártott „újrafűtőelemmel”.
Radioaktív hulladék persze az újrahasznosítás után is marad, de sokkal kevesebb ideig sugárzik. E hulladékot Oroszországból üvegesített formában szállítják vissza a kiégett fűtőelemet küldő országba, mert a nemzetközi nukleáris szabályozás szerint a végső elhelyezés azon ország kötelessége, ahol az az üzemanyagciklus során keletkezett. Magyarországon az ezért felelős RHK Kft. a Mecsekben keresi a nagy radioaktivitású hulladékok helyét.
Mivel egy ilyen együttműködés során a kiégett üzemanyag küldője, egyben a Remix felhasználója új fűtőelemhez jut, a Remix előállítója viszont alapanyaghoz, kérdés, hogy az ügylet során majd ki fizet kinek, és mennyit.
Jelena Artyomova válasza szerint itt egy összetett gazdasági modellről van szó: az újrafeldolgozásért nyilván a vevő fizet, de összességében Pakson kevesebbe kerül majd az üzemanyag, ha az előállításához felhasználják a saját, kiégett üzemanyagot is.
A Tenex a világ egyik legnagyobb urániumtermék-szállítója. Működését az a 1970-es évek elején kezdte. Jelentős részben dúsított uránt szállít nem orosz tervezésű reaktorok számára, valamint termékeket állít elő energiatermelő és kutatóreaktorok számára. A kiégett üzemanyagot újrahasznosító, uráli Majak mellett fontos szerepet kap ebben a folyamatban a szibériai krasznojarszki területen, Zseleznogorszk mellett épült vegyipari komplexum, a GHK is.
A Tenex csoport tavalyi árbevétele meghaladta a 2,6 milliárd dollárt, külföldi rendelésállománya 22 milliárd dollár volt. A társaság 31 új urántermék-szállítási szerződést írt alá hét ország vásárlóival. A csoportnál sikeresen bonyolítottak le egy olyan műszaki auditot, amelynek köszönhetően az orosz cég teljesítheti az Electricité de France-szal 2018-ban az újrafeldolgozott üzemanyag kezeléséről kötött hosszú távú szerződéseit.
Az RHK Kft. tevékenységét a következő videó mutatja be:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.