Paks II: megint módosíthatják a szerződést

A Paks II. projekt helyzetét is érintő információt tett közzé a Kommerszant a Roszatom törökországi projektjéről. Az orosz lap értesülései szerint a német szövetségi exportengedélyezési hivatal nemcsak a Paks II. irányítástechnikai berendezésének kiviteli engedélyét blokkolja, az Akkuyu Atomerőmű egyik kulcsberendezésének kiviteli engedélye is késik. A Roszatomnak a Paks II. atomerőműhöz hasonló, négy VVER-1200-as blokkal megvalósuló török projektje esetén a német hatóságok a Siemens által gyártott, úgynevezett tokozott kapcsolóberendezés engedélyével késlekednek, amely a török erőmű villamos eszközeit, a mérő-, a riasztó-, a védelmi, a szabályozó- stb. berendezések összességét vezérli.

A Siemens jelezte: kitart a török projekt mellett

Egyelőre nem tudni, hogy mindez hogyan érinti a török atomerőmű első blokkjának erre a tavaszra tervezett, úgynevezett fizikai indítását, azaz az üzemanyag berakását az első blokk reaktorába. A Siemens a török projekt esetén jelezte, hogy kitart a szerződéses teljesítés mellett. Az ügy kapcsán a török atomerőművet építő Akkuyu Nuclear vállalat közölte: „nem kaptunk semmilyen hivatalos értesítést a Siemens által szállított berendezésekkel kapcsolatban, de a Siemens lényegében teljesen elkészült az érintett berendezés gyártásával. Az Akkuyu Nuclear képviselői részt vettek Németországban a berendezés gyártóüzemi átadásán. A Siemens jelenleg teljesíti a berendezések szállítására vonatkozó szerződéses kötelezettségeit. Az Akkuyu Atomerőmű építése, beleértve a berendezések szállítását, az ütemterv szerint zajlik”.

Sokatmondó ezzel kapcsolatban a Paks II. irányítástechnikáját is szállító Siemens Energy szóvivőjének nyilatkozata, amely a német nyelvű ungarnheute.hu oldalon jelent meg. 

Noha az újabb brüsszeli szankciós csomag nem vonatkozik az atomenergiára, a jelek szerint a német kormány így próbál meg fogást találni a Roszatom projektjein. A kérdés politikai szintre került, amit jelez, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter folyamatosan bírálja a német exportügynökséget, amely még nem hagyta jóvá az új paksi blokkok irányítástechnikájának kivitelét, míg a francia konzorciumi partner esetén Párizsban ezt már megtették. A Világgazdaság további részleteket kért a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályától, de egyelőre nem kapott választ. Mindenekelőtt azt lenne jó tudni, hogy német részről van-e hivatalos indoklása is az engedély visszatartásának.

Kiderült, miért öntik a betont egy évvel később

Az év elején Lantos Csaba energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy Paks II. 2032-ben áll üzembe, ezzel szembement Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozataival, aki tavaly többször is kijelentette, hogy az atomerőmű 2030-ban kezdheti meg a termelést, az építése pedig már az idén megkezdődik. Alekszej Lihacsov február 7-én viszont orosz újságíróknak már azt jelentette ki, hogy a projekt szempontjából mérföldkőnek számító első beton öntésére csak 2024-ben kerül sor, noha a munka az ütemtervnek megfelelően halad.

A TASZSZ jelentése szerint Alekszej Lihacsov elmondta, „ha a megrendelő a gyorsítást tűzi ki célul, mi gyorsítani fogunk, ha a jelenlegi szerződéses kötelezettségeken belül maradna, mi azon belül maradunk”. A Világgazdaságnak az ütemterv szerinti haladás és a későbbi munkakezdés között húzódó ellentmondásra vonatkozó kérdésére a projektre rálátó forrásunk úgy válaszolt, hogy nincs változás: a magyar és az orosz fél továbbra is a 2030-as üzemkezdést tartja irányadónak. Mindössze arról van szó, hogy az orosz kivitelező olyan ütemben teljesít, ahogy azt engedélyek lehetővé teszik.

A Világgazdaság megtudta az eredetileg erre az évre tervezett betonöntés csúszásának az okát. A munkagödörnek, amelyet az 5-ös blokk alaplemezének betonozásához kell kimélyíteni, 30 méteresnek kell lennie, de az jelenleg csak öt méteres. A Világgazdaság ezért megkérdezte a Paks II. Atomerőmű létesítési engedélyének tavaly augusztus 25-i kiadása után a munkát azonnal megkezdő kivitelező Duna Aszfaltot, hogy hol tartanak, ha pedig késnének, akkor ennek mi lehet az oka. A következő válasz érkezett:

A válasz tehát nem tért ki a gödör mélységére. A projektre rálátó forrásunk elmondta: ahhoz, hogy ki lehessen emelni az alapozáshoz harminc méterig a földet, úgynevezett résfalakra van szükség, amelyek megakadályozzák, hogy a talajvíz elöntse a munkaterületet. Azért is fontos a résfal, hogy ne változzon meg a működő blokkok alatti talajvízszint, ami azok stabilitása és biztonságos működése miatt fontos. Forrásainktól azt is megtudtuk, hogy a Duna Aszfalt azért nem kapott megbízást a további mélyítésre, mert ahhoz a megbízó Paks II. Zrt.-nek az újabb mérések alapján újabb engedélyre van szüksége, ezt pedig még nem kapta meg. Mindemellett a résfalteszt eredményének függvényében készülnek a résfalazás kiviteli tervei, ezzel párhuzamosan pedig zajlik a talajszilárdítás előkészítése.

Van mit újratárgyalni

Vannak egyéb bizonytalanságok is a projekt kezdete körül. Alekszandr Merten, a Roszatom atomerőmű-építő leányvállalata, az ASZE alelnöke, a paksi projekt igazgatója tavaly arról beszélt, hogy „a Roszatom rákényszerülhet arra, hogy importálja a két új paksi blokkhoz szükséges 2,5 millió tonna cementet, ha nem sikerül megoldani a belföldi terméket érintő extraadó ügyét”.

Valami látható azonban így is következik az elmúlt időszak eseményeiből: ismét terítéken van a kivitelezői és a finanszírozási szerződés módosítása. Erről mindössze annyit sikerült megtudni, hogy „csak technikai módosításokról van szó”, azt már nem, hogy ez mit takar. Mindazonáltal kézenfekvőnek tűnik a munkamenetben szereplő belső határidők frissítése vagy annak tisztázása, hogy Paks II. fix áras szerződése hogyan kezelje az infláció hatását. Ráadásul nyitott lehet az említett cementbeszerzés kapcsán kialakult helyzet is.