Nem tud nem a legalacsonyabb lenni a magyar lakossági áram- és gáztarifa

Áprilisban tovább zuhant Európában az áram és a gáz lakossági tarifája, a magyarországi hatósági ár viszont szinten maradt, mégpedig – mint eddigi is – uniós összevetésben a legalacsonyabb, és európaiban is a második, illetve harmadik legalacsonyabb szinten.

Az áresés nem hoz feltétlenül olcsóságot

Folytatódott az európai lakosság rezsiterheinek csökkenése áprilisban. A 27 uniós országra számított árindex értéke a villamos energia esetében 194 volt, vagyis a 2015-ben 100 ponttal indult indexének csaknem a kétszerese, viszont a rekordnak számító tavaly októberi 285-nek csak a bő kétharmada. E számok jól szemléltetik azt a kettősséget, hogy bár az index értéke fél év alatt hatalmasat zuhant, még mindig nagyon magas, ráadásul nemcsak a nyolc, hanem még az egy évvel ezelőttihez képest is. A változást a finnországi VaasaETT mutatta ki, amely értékelte és magyarázta az ármozgások okát is. Elemzését a cég a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az Energie-Control Austria megbízásából havonta készíti el, az európai energiahatóságoktól kapott adatokra támaszkodva.

Elég volt a sok kedvezményből

A VaasaETT villamos energiáéhoz hasonló folyamatot tapasztalt a lakossági földgázárak indexe kapcsán is. Az áprilisi érték ez esetben 187 pont volt, a 100 pont itt is a 2015 januári adatot takarja. A rekord viszont egy hónappal későbbre, 2022 novemberére esett, és 365 pont volt. A magas árak elviselhetővé tétele érdekében tavaly szinte az összes európai ország kormány hozott valamilyen intézkedést. Eszköztárukban szerepelt a tarifán belül az áram és a gázárak befagyasztása, a rendszerhasználati díj, az energiaadó, az áfa csökkentése, illetve a leginkább rászoruló háztartások anyagi megsegítése. A felsorolt elemeket, vagy azokból néhányat országonként eltérő súllyal vetették be, de ezzel együtt is mindenütt többet kellett fizetni az áramért és a gázért, mint Magyarországon, nem volt ritka (és most sem az) a végfelhasználói árak közötti többszörös eltérés. Ennek az az oka, hogy az érintett hazai árakat, más lakossági szolgáltatások díjával együtt a rezsicsökkentés nevű intézkedéssorozat részeként a kormány lejjebb szorította, majd az elért, alacsony szinten befagyasztotta. 

Az elmúlt év első napjától létrehozta és állami közfeladattá minősítette a rezsivédelmi szolgáltatás rendszerét, augusztus 1-jétől pedig az átlagos fogyasztás fogalmának megjelenésével maximálta a háztartásonként az egyetemes szolgáltatás tarifájával vásárolható áram és gáz mennyiségét. Utóbbi lépés részeként az átlag felett fogyasztók számára megjelent lakossági piaci tarifa. (Egyúttal lépett az állam egyes piaci felhasználók védelme érdekében, például lehetővé tette, hogy fix tarifával köthessenek éves áram- és gázvásárlási szerződést.)

Miután a két vizsgált termék piaci ára a múlt év utolsó hónapjai végétől esik, az európai országok elkezdték visszavonni az árcsökkentő intézkedéseket. Ezért a bruttó lakossági tarifák közötti országrangsort az áram és a gáz árának módosulásán felül az is alakította, hogy hol, milyen ütemben és mértékben vonták vissza a mentőöveket. Az áprilisi adatok alapján a budapesti háztartások által fizetendő villamosenergia-díj (az elemzés nem országokra, hanem fővárosokra vonatkozik) 9,51 eurócent volt. Az EU-n belül ennél nem volt alacsonyabb, az EU-n kívül igen: a 9,08 eurócentes belgrádi ár csak kicsivel volt alacsonyabb a hazainál, a 4,28 eurócentes kijevi viszont csak a fele. A 26 eurócentes uniós átlag a budapestinek a 2,7-szerese volt, ami még semmi 47,12 eurócentes dublini ötszörös és a 46,65 eurócentes londoni árhoz képest. E két utóbbi ár a budapestinek majdnem az ötszöröse.

Szép gázárzuhanás volt Koppenhágában 

Áprilisban Bécsben, Oslóban, Rómában és Tallinnban is nőtt a vizsgált tarifa, éppen a korábbi, ideiglenes árkedvezmények fokozatos visszavonása miatt. Tizenegy fővárosban olcsóbb lett a lakossági áram. A legnagyobb, 35 százalékos zuhanás Koppenhágában volt az energia és elosztásának olcsóbbodása miatt, míg Helsinkiben egyedül az energia árcsökkenése idézte elő a 24 százalékos mérséklődést.

A gázt Európán belül csak Kijevben mérik olcsóbban a háztatásoknak, mint Budapesten. Keleti szomszédunknál áprilisban 2 eurócent volt a bruttó egységár, a magyar fővárosban 2,61 eurócent, az utóbbinál az uniós átlag (11,46 eurócent) közel 4,4-szer volt nagyobb. A tarifarekorder Stockholm volt 29,59 eurócenttel, ami a hazainak a 11,33-szorosát tette ki. A svéd főváros után azonban leszakadt a mezőny, mert az e szempontból második legdrágábbnak számító Amszterdamban 17,32 eurócent volt a bruttó lakossági gázár, ami a stockholminak az 59 százalékát sem érte el.  

Gázdrágulásról csak Róma esetében számolt be a VaasaETT, mégpedig az energiaadó növelése miatti 7 százalékosról. Tizenhárom fővárosban esett a bruttó lakossági gázár, a legnagyobb mértékben Brüsszelben (41 százalék) és Bécsben 34 százalék.)