Még nem menne nyugdíjba a budapesti kutatóreaktor

Folyik a Központi Fizikai Kutató Intézet telephelyén 1959 óta működő budapesti kutatóreaktor (BKR) tízévente esedékes időszakos biztonsági felülvizsgálata (IBF). E vizsgálat eredményén múlik, hogy a létesítmény kap-e engedélyt a 2023. december 15. utáni, újabb tíz évig tartó működésre. A jelzett napon jár ugyanis le az üzemeltetési engedélye.

A vizsgálatot az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) végzi, de mellette a vonatkozó törvényben felsorolt más hatóságok is részt vesznek annak eldöntésében, hogy kiadható-e az új engedély – magyarázza közzétételében az OAH. A hivatal a többi között a nukleáris biztonsági, védettségi és biztosítéki követelmények teljesüléséért felelős, de energiapolitikai kérdésekben például nincs hatásköre. Ha lenne, az befolyásolná függetlenségét az atomenergia alkalmazásában érdekeltektől.

Most lehet kérdéseket feltenni

A kutatóreaktort az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) üzemelteti. Az EK a létesítmény további működtetésére vonatkozó kérelmét ez év február 1-jén adta be az OAH-nak. Csatolta a reaktoron végzett saját vizsgálatának a megállapításait. Az időszakos biztonsági felülvizsgálattal kapcsolatban zajló közigazgatási eljárásban a hivatal elektronikus közmeghallgatást tart, amelyen az érdekeltek megismerhetik az eljárás tárgyát és menetét, kifejthetik álláspontjukat, kérdéseket tehetnek fel. 

A közmeghallgatáson az ügyhöz kapcsolódó kérdéseket, észrevételeket és véleményeket e-mailben lehet elküldeni az OAH-nak, amely az azokra adott válaszokat és reagálásokat hirdetményként, feljegyzésben teszi közzé. A véleményezési, kérdezési peridódus 2023. július 3-tól július 7-én éjfélig tart.

Egyre többet tud a reaktor

A valamikori Központi Fizikai Kutató Intézet kutatóreaktorának építése egy, a Szovjetunióval 1955-ben kötött segítségnyújtási megállapodás alapján kezdődött. Átadására 1959-ben került sor, 1967-ben az eredetileg 2 megawattos termikus teljesítményét 5 megawattra növelték, majd 1974-ben 20 megawattra. A rekonstrukció révén a reaktor alkalmassá vált kutatási és izotópbesugárzási feladatokra. Az üzemeltetési ciklusokat 40 naposra, míg az éves üzemidőt 3800 órára tervezték.

A rekonstrukció 1990-ben befejeződött, de a KFKI szervezeti átalakítása miatt az önállóvá vált Atomenergia Kutatóintézet csak 1992-ben kérhetett engedélyt az üzembe helyezésre, módosított 10 megawattos hőteljesítményen. A fizikai indítás 1992. december 12-én kezdődött, az üzembehelyezési próbák és mérések majdnem egy évig tartottak. A sikeres próbák alapján az OAH 1993. november 25-én adta ki a BKR rendszeres üzemeltetésre jogosító üzemeltetési engedélyét. Ekkortól a reaktor folyamatos hatósági felügyelet mellett üzemelt. Ennek keretében 2003-ban és 2013-ban is megtörtént az IBF-je, majd a hatóság mindkét estben kiadta a további tízévi üzemeltetésről szóló engedélyt.

Alapos indokai vannak az üzemeltetőnek

Az EK februárban azért kért új üzemeltetési engedélyt, mert indoklása szerint a BKR mint nukleáris létesítmény neutronokat szolgáltat a kutatásokhoz, továbbá radioaktív izotópokat elsősorban gyógyászathoz. A hazai izotópigény kielégítése három együttműködő európai kutatóreaktor működésén alapul. 

Sok érdekesség derül ki abból, ahogyan az EK részletezte az új engedélyre vonatkozó kérelmét, ebből emelünk ki néhány érvet:

• Létesítésekor az atomreaktor számos újdonságértékű, különféle fizikai jelenségek kutatásával kapcsolatos tevékenységet mozdított elő.
• A BKR-nél kialakult nukleáris kultúra és szakképzési bázis alapvető szerepet játszott a hazai nukleáris energetika megteremtésében, a Paksi Atomerőmű megépítésében.
• A reaktor egy olyan komplex sugárforrás, amelyet anyagmódosításhoz és elemzéshez, nanotechnológiai, műszaki, egészségügyi vizsgálatokhoz használnak.
• Erőssége, hogy neutronforrásként „egyhelyszínű nagyberendezésként” kivételes infrastrukturális adottságokkal rendelkezik, továbbá a legnagyobb hazai koherens műszerbázist alkotja.
• A BKR mintegy 60 hazai kórházat lát el radioizotóppal.
• Nemzetközi szinten is nagymértékben hozzájárul a radiogyógyszerek gyártásához.
• A BKR 16 mérőállomásával olyan komplex kutatási programot valósít meg, amely összhangban van a hazai intelligens szakosodási stratégia fő szempontjaival.
• Működése és a kapcsolódó neutronos tevékenység közvetlenül mintegy 140-160 teljes hazai munkahelyet tart fenn.

A versenyautótól a múzeumokig 

Az 1992-es rekonstrukció óta eltelt harminc évben 4 ezer kísérlet zajlott le a létesítményben, a tevékenységével kapcsolatban 3 ezer publikáció és 800 kutatási jelentés és 75 PhD-dolgozat született. Használatának, eredményeinek néhány ismertebb példája:

• 1972-ben itt fedezték fel a neutron-spin-echó elvét. Ezt módszerré fejlesztve számos spin-echóspektrométer épült a világ szinte valamennyi neutronkutató laboratóriumában, amelyekkel számos kiemelkedő kutatási eredmény született.
• A roncsolásmentes neutronos anyagvizsgálatok eredményei is hozzájárultak az olasz Ferrari versenyautó motorjának fejlesztéséhez és Michael Schumacher világbajnoki címéhez.
• A boroszilikát üveges anyagok szerkezetvizsgálatai alapján ezek az anyagok jelentik az igazi perspektívát a nagy aktivitású radioaktív hulladékok biztonságos tárolására.
• A BKR-ben végzett gyorsított besugárzásos öregítés és elemzés révén alapozták meg a Paksi Atomerőmű reaktortartályainak élettartam-hosszabbítását.
• A Magyar Honvédség helikopterállománya jelentős részének üzemidő-hosszabbítási problémáját oldotta meg a forgólapátok neutronradiográfiás minőségbiztosítási átvilágítása – számottevő nemzetgazdasági megtakarítást eredményezve.
• Egyiptomi fáraósírból származó 5000 éves „vasgyöngyökről” sikerült megállapítani, hogy meteorit eredetűek, és emberi kéz által megmunkálva alkották egy nyaklánc részét.
• Ugyancsak a kulturális örökségi vizsgálatok részeként került sor a Szépművészeti Múzeum egyik legnagyobb presztízsű tárgyának neutrontomográfiás átvilágítására. A Leonardo da Vincinek tulajdonított lovas szobor belső szerkezetének részletes analitikai és topográfiai felderítése megerősítette a kisbronz származásáról kialakított véleményeket. A BKR kutatói által készített neutrontomográfos videóklipet a budapesti Leonardo-kiállítás mintegy 60 ezer látogatója tekintette meg.
• Egy 2000-es fejlesztés révén mintegy húsz-hatvanszorosára lehetett növelni a neutronhozamot a mérőberendezéseken.

2009–2013 között a BKR átállt a nemzetközi norma szerint elvárt 20 százalékos (alacsony) dúsítású urán fűtőanyag használatára,

A hazai nukleáris kompetencia hosszú távú fenntartására, azaz versenyképes kutatásokhoz és hatékony társadalmi szolgáltatásokhoz 2020-ban a reaktor jelentős modernizációját is célzó, a következő évtizedre vonatkozó „útiterv” készült. Ugyanebben az évben a kormány 4 milliárd forint állami támogatást biztosított fűtőelem-beszerzésre, ezzel a készlettel a reaktor 2027-ig üzemeltethető.