Emberi tevékenységgel is összefügghetett a békési földrengéssorozat
Összesen 99 földrengés pattant ki a Szarvas, Kondoros, Mezőberény és Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt, az első, 2023. augusztus 19-én 8:43-kor történt. Az 1,7-es magnitúdójú rengést 30 perccel, majd újabb 3 perccel később egy 4,0 és egy 4,1-es követett. Helyi beszámolók szerint voltak, akik kiszaladtak házukból, és számos megfigyelőkamera is rögzítette a rengéseket – idézi fel az esetet a blogján Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, rámutatva, hogy meglehetősen furcsa dolog történt.
Fotó: Shutterstock
Önmagában a földrengés nagysága nem lenne szokatlan, mert 4 körüli magnitúdójú földrengések évtizedenként néhányszor előfordulnak Magyarországon is, de „ez a közel száz, felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengés nem tipikus hazánkban” – magyarázza. Az is furcsa, hogy a rengések kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 kilométeres mélységben pattantak ki.
Paksnak meg se kottyant, de a probléma valós
A szakember ugyanakkor leszögezi, hogy a paksi atomerőmű telephelyének biztonsága nem kérdőjeleződött meg az ezt felvető aggályok ellenére sem, mert ebből a szempontból nincs relevanciája a Kondoros környéki rengéseknek. A rengések nem olyan földtani szerkezet mentén pattantak ki, amelyek miatt a légvonalban mintegy 150 kilométerre lévő paksi telephely megrázottságában új adat vagy információ keletkezett volna. Nem adnak semmi olyan új információt, ami akár az adatok, akár a módszerek tekintetében a paksi telephely földrengés-veszélyeztetettségi elemzéseinek felülvizsgálatát tenné szükségessé.
Sokkal inkább az a kérdés merül fel, hogy a nagy számú, felhőszerűen elhelyezkedő földrengésepicentrum-sokaság nem emberi tevékenység eredménye-e.
Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet.
Folyik a Corvinus projekt, amely a hazai szénhidrogén-termelés növelését célozza. A munka során éppen ebben a régióban, a földrengés-epicentrumoktól északkeletre folynak a kutatások. A területen akár négy kilométer mély földgáztermelő kutakat is lefúrnának, majd üzemeltetnének.
Aszódi Attila elismeri, hogy nem tudja, alkalmaznak-e vagy szándékoznak-e alkalmazni a munka során mélységi repesztést, de hangsúlyozza, hogy a repesztéses eljárás a nemzetközi gyakorlat szerint pont ilyen felhőszerű földrengéseloszlást generálhat. Erre az USA-ban és Nyugat-Európában is számos példa volt. Ezért „a dolog mindenképpen vizsgálandó”.
Érdemes hozzátenni, hogy a rétegrepesztés nem ismeretlen a hazai gyakorlatban. A savas és a vizes repesztés terve szerepel például ebben a békési Okány község közelében több éve tervezett projekt leírásában, szükség lett volna rá a végül félbehagyott makói gázprojektben is.
Meg kell vizsgálni a térségben zajló geotermikus projekteket is – jelenti ki Aszódi Attila. Éppen terítéken van egy újabb ilyen beruházás a békéscsabai fűtőmű kapcsán,
a Mezőberényben 2011–2012-ben épült geotermikus erőmű pedig pont olyan technológián alapul, amely Aszódi Attila ismeretei szerint a világ más pontjain bizonyítottan hozzájárult indukált földrengések kiváltásához.
Rétegrepesztésre a mezőberényi projekt esetében azért van szükség, hogy a folyadék könnyebben áramolhasson a föld alatt a két, egymástól távoli kút között, amelyből kinyerik a fűtésre használandó vizet, illetve amelyen keresztül használat után visszapréselik. Másrészről a nagy nyomással mélybe préselt folyadék mozgást válthat ki a mélyben lévő törésvonalak mentén, ahol indukált, tehát az emberi beavatkozás általi földrengést okozhat.
Jobb az óvatosság
A 99 rengésből álló földrengésfelhő azért is figyelmeztető jel kell hogy legyen, mert Magyarország éppen most indítana a földgázimporttól való függés csökkentése érdekében egy nagyobb ívű geotermikusenergia-programot. Ám mivel geotermikus energia hasznosítása során nőhetnek a szeizmológiai kockázatok, a helyzetet vizsgálni és kezelni kell. Számos külföldi projekt éppen a szeizmológiai következmények hatására hiúsult meg.
Aszódi Attila a szükséges intézkedések között említette a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatát is. A 2023-as szeizmológiai térképen ugyanis a Kondoros környéki terület egy potenciális aktív törésvonalat jelöl, ám a nagyszámú földrengés alapján ez a terület aligha maradhat ebben a kategóriában.
Az alábbi linken érhető el Aszódi Attila bejegyzése, amely a fentieken túl beszámol arról is, hogyan kezelték Bázelben a geotermikus kutatások szeizmikus kockázatait.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.